Teológia - Hittudományi Folyóirat 34. (2000)
2000 / 3-4. szám - Rokay Zoltán: Az első évezred nyugat-európai keresztény filozófiája
A legjelentősebb ellenvetés Paschasius álláspontjával szemben mintegy tizenöt évvel később jelentkezett. Ez Ratramnus corbiéi bencés szerzetes ״De corpore et sanguine Domini" c. értekezése Ratramnus életéről egyébként keveset tudunk. Valószínűleg ak- kor vette át az oktatást az apátság iskolájában, amikor elődjét, Paschasius Radbertust megválasztották apátnak. Feltehetőleg Kopasz Károlynak 843-ban Corbiéban tett látó- gatása alkalmából írta értekezését40. Stílusát így jellemzik: ״tartózkodó, bölcs, az egy- házatyák műveiben jártasságot tanúsít, az érvelésben körültekintő, hermeneutikailag is reflektáló, idegenkedik minden problémától"41. Ratramnus fölfigyelt a hajszálfinom disztinkció szükségességére az eukarisztia kér- désében, és a hangsúlyt máshova helyezte, mint Paschasius Radbertus. Az átfogó fo- galom a misztérium. Ezen belül vetődik fel a valóság (veritas) és a képmás (figura) vi- szonyának kérdése. Ez utóbbi mindig a beárnyékolás (obumbratio) eredménye (a be- árnyékolás bibliai kifejezés és Istennek a világra, emberekre, dolgokra gyakorolt hatá- sát jelenti)42. Ratramnus szerint a ״figura bizonyos beárnyékolás valamilyen kendő- vel/lepellel, amely beárnyékolást az eszközöl, aki szeretne valamit megmutatni. Pél- dául amikor azt akarjuk mondani, hogy az Ige, és azt értjük, hogy: kenyér (Lkll,3); vagy amikor Krisztus önmagát szőlőtőnek, a tanítványokat pedig szőlővesszőknek nevezi... A valóság viszont a dolog nyilvánvaló megmutatkozása, amit nem leplez semmilyen árnykép, hanem nyíltan, világosan és egyenesen beszélünk, természetes je- lölésekkel utalva, mint amikor azt mondjuk, hogy Krisztus a Szűztől született, szén- vedett, megfeszíttetett, meghalt és eltémettetett. Itt semmit sem takarunk el leplező képekkel; valóban a dolgok valóságára a szavak jelölésével mutatunk rá; nem is he- lyénvaló itt mást érteni, mint a mondottat"43. Hangsúlyozza: lelki táplálék, lelki szik- la. Ratramnus az eukarisztiát ״mysteriumnak" nevezi. Ez utóbbiról pedig, ezt mond- ja: ״Nem lehet misztériumnak nevezni, ahol valami nincs elrejtve, távol a testi érzé- kéktől, valamely kendővel letakarva"44. ״Már nem lenne misztérium, amiben nem len- ne semmi titok, semmi elrejtett"45. Ratramnus teológiai értékelése mindmáig vitatott. Mivel főleg a protestánsok46, mindenek előtt Kálvin követői körében vált népszerűvé47, olykor az eretnekség gyanú- ját vonta magára48. Az eukarisztikus vita kiújult all. században, és azóta is további 40 Angenendt, 444.0. ·4י Uo. - M. Peltier pedig ezt mondja: ״un esprit vif et pénétrant, qui lance ses idécs avec vigueur; il est discuté, combattu, mais il combat lui aussi. Si Radbert est plus réalist, plus simpliste aussi, Ratramne est plus subtil, plus logicien, plus tbéologicien." (Bakhuizen 131.0.) - Béraudy szerint viszont: ״Rat- ramne n'est pás un philosophe" (158); ״Nous savons que Ratramne n'est pás un philosophe." (167) « Vö. Lk 1,35 4·! ״Nihil enim hic figuris obvelantibus adumbratur; verum rei veritas naturalium significationibus verborum ostenditur; necque aliud hic licet intelligi, quam dicitur." (PL 122,130) 44 ״Quoniam mysterium dici non potest, in quo nihil est abditum, nihil a corporalibus sensibus remo- tum, nihil aliquo velamine contectum." (uo. 131) 45 ״Nec jam mysterium erit, in quo nihil secreti, nihil abditi continebitur." (uo. 132) 46 Vő. Bakhuizen, 63-134.0. - Flacius Illyricus Bartramus néven méltatja a Magdeburg i centúriákban (ll.VCI) és az általa ismert traktátust közli a Cathalogus testium veritatis-ban (LXXU,16,28) 47 Bakhuizen 109.o. idézi Fraziskus Turianust: ״Caeterum Bertramum citare quid aliud est quam dicere haeresim Calvini non esse novam." 4(1 A PL bevezető tanulmányának nagy erőfeszítésébe kerül bizonyítani, hogy Harduin álláspontjával ellentétben Ratramnus írása nem eretneki. - Weisweiler (Aus Geist... 404.) rámutat, hogy Ratramnus szemléletének és az összefüggésnek a Tractatus 39. fejezetében Krisztus áldozatával kapcsolatban (Zsid 7,26köv) a ״non quotidie frequentat" inkább megfelel, mint a ״nunc quotidie frequentat". Azonban, hogy a kéziratban mit olvasunk, az a mi döntésünktől függ. 153
