Teológia - Hittudományi Folyóirat 33. (1999)
1999 / 1-2. szám - Rózsa Huba: A monoteizmus Izraelben
sőt azok lényegével ellentétes, vagyis levezethetetlen korabeli vallástörténeti párhuza- mokból. Amikor ugyanis JHWH kizárólagos tiszteletének parancsa megtiltja Izrael- nek, hogy másféle módon keressen kapcsolatot Istennel, akkor ez azt is jelenti, hogy JHWH-val való istentapasztalat valami olyat tartalmaz, amit a más istenekkel kap- csolatban szerzett istentapasztalatban nem érhető el, sőt romboló erővé lenne Izrael számára, és messze több, mint az ember számára lehetséges bármilyen istentapaszta- lat vagy Istennel való találkozás. Ezt az Izrael számára felcserélhetetlen és őt védel- mező tapasztalatot a bibliai hagyomány a politeista nyelvhasználatra emlékeztető ki- fejezéssel ״JHWH féltékenységének" nevezi. A JHWH-hitnek ez különleges vonása az Ószövetségben Isten Izraelnek adott parancsaként jelenik meg, s képtilalommal együtt (1. és 2. parancs) a dekalogus nyitánya (Ex 20,3 köv.; Dt 5,7 köv.; Ex 34,14-17). A monoteizmus Izrael vallástörténetében A monoteizmus történetének folyamatát Izrael politikai és vallástörténetébe ágyaz- va csak nagy vonalakban lehet felvázolni. E folyamat leírásában azoknak kutatóknak megállapításaira támaszkodunk, akik elfogadják, hogy JHWH kizárólagos tisztelete már Izrael kezdeténél jelen van16, s egyúttal azt is, hogy a bibliai szövegek forrásérté- kűeknek tekinthetők a monoteizmus eredetének vizsgálatánál17. 16 A kutatók neveit és munkáit felsorolását lásd all. lábjegyzetnél. 17 Az ellentétes vélemény szerint, nem téve mindig megfelelő hangsúlyt JHWH kizárólagos tisztelete és az elméleti monoteizmus megkülönböztetésére, Izrael kezdetben sőt a királyság korában is politeisztikus volt, noha ennek a politeizmusnak minőségét az egyes kutatók árnyaltan fogalmaz- zák meg. Izraael kezdettől fogva tisztelte JHWH-t, de csupán mint egy istent a sok a között. Különböző istenek tiszteletét nem tekintették JHWH-tól való elpártolásnak, akit ugyan évszázad- okon át nemzeti Istenként tiszteltek, de ez nem zárta ki más, családi vagy helyi istenek kultuszát. A monoteizmus csak a ״JHWH egyedül mozgalomnak" nevezett jelenség történetének végső szakaszá- ban jelenik meg. Ennek a mozgalomnak az volt a célja, hogy Izraelben csak JHWH-t tiszteljék Isten- ként. Mértékadó képviselői és mozgatói a próféták voltak. A mozgalom megjelenésének első nyoma- it csak az állam kezdetén lehet igazolni, amikor az északi királyságban a Baál kultusz megerősödött és a jahvizmus versenytársává vált. Tevékenysége következményének tulajdonítható, hogy a polite- izmus többé nem magától értetődő dolog lesz Izraelben. A mozgalom legősibb megnyilvánulása Ozeás polémiája a baálizmus ellen Kr. e. 8. században. Júdában a JHWH egyedül mozgalom Hiszkija, különös nyomatékkai pedig a 7. században Józija idején jelenik meg, végül 6. században a fogságba hurcoltak között végérvényesen győzedelmeskedett. A monoteizmus teoretikus megfogalmazása először Deuteroizajásnál található meg. A ״JHWH egyedül mozgalom" győzelmével keletkezett új szemléletmód visszatekintőleg a JHWH-tól való elpártolásnak minősítette más istenek évszázadokon át folytatott kultuszát, s ebből a szempontból dolgozták át az bibliai hagyományt is. Ez az állás- pont, amely a témával foglalkozó kutatók egy részének megállapításaiban ismételten jelentkezik, klasszikus formában megtalálható LANG, B. szerkesztésében megjelent kötet szerzőinél (Der einzige Gott. Die Geburt des biblischen Monotheismus, München 1981), közelebbről LANG, B.: Die Jahwe- allein Bewegung: Die Geburt des bibi. Monotheismus, 47-83.130-134 old.; SMITH, M.: Religiöse Parteien bei den Israeliten vor 587: Die Geburt des bibi. Monotheismus, 9-46 old.; VORLAENDER, H.: Der Monotheismus Israels als Antwort auf die Krise des Exils: Die Geburt des bibi. Monotheismus, * 84-113 old., újabban LANG, B.: Art. Monotheismus, NBL II., (1995) 834-844 kol. 44
