Teológia - Hittudományi Folyóirat 33. (1999)
1999 / 1-2. szám - Paskai László: Gondolatok a Fides et ratio enciklikáról
lész tragédiájában éppúgy, mint Platón és Arisztotelész filozófiai értekezéseiben. E kér- dések közös forrása a dolgok értelmének a keresése, mely kezdettől fogva él az embe- ri lélekben: a rájuk adott választól pedig függ az ember egész életét meghatározó irá- nyúlás." (1) Az enciklika gazdag tartalmát nem lehet a mostani ülés keretében ismertetni. Né- hány szempontra mégis érdemes felfigyelni. Az enciklika így kezdődik: ״A hit és ész két szárny, melyekkel az emberi szellem fölemelkedik az igazság szemlélésére. Maga Isten oltotta az emberek elméjébe a törek- vést, hogy meg akarják ismerni az igazságot és önmagukat, és Istent megismerve és szeretve eljuthassanak önmaguk teljes igazságához." A Szentatyának ez a rövid indokolása, összefoglalása távol tartja a közfelfogásnak azt a kísértését, hogy csak a természettudományos módszerrel lehet a valóságot meg- ismerni, és ami ezen túl van, arról semmi biztos nem mondható. Legfeljebb különféle véleményeket lehet formálni, de közülük egyik sem érvényesebb a másiknál. Folyto- nosan találkozunk ezzel a felfogással, főleg vallási területen. E mögött az húzódik meg, hogy az emberi gondolkodást csak arra képes, hogy a természet törvényeit meg- ismerje, az anyagvilág ismeretei a technika révén az egyéni életet szolgálják, a gazda- sági életben a profitot eredményezzék. Ezen túlmenően az ész ismeretei emberi kérdé- seinkre nem tudnak igaz és érvényes válaszokat adni. A Szentatya már az enciklika elején rámutat írásának igazi céljára, a metafizika szükségességére, ezen keresztül az ész megismerési képességének a kihangsúlyozására és védelmére. Az enciklikában többször is találkozunk a Szentatyától gyakran hangoztatott ki- fejezésével, amely ennek az enciklikának a megírásában is motiválta: az ész ismereté- vei eljuthatunk ״önmagunk teljes igazságához". Mit jelent ez a kifejezés? A mai gon- dolkodásmódban sokszor szerepelnek ilyen kitételek: találd meg önmagadat, valósítsd meg önmagadat. Ezek a kifejezések sokszor csak szólamok, egyéni ambíciók követé- sét, az egyéni ösztönösség kiélését jelentik. Az enciklika kifejezése egészen más tártál- mat állít elénk. Önmagunk teljes igazságáról szól. Hogy ezt megértsük, gondolnunk kell az igazság különböző tartalmára a mindennapi szóhasználatban és a filozófiai megfogalmazásban. Általában három vonatkozásban beszélünk az igazságról: a logi- kai igazság az értelem megegyezése a tárggyal (igaz - téves); az erkölcsi igazság (iga- zat mondok) a beszéd megegyezése az ismerettel (igaz - hazug); az ontológiai igazság a tárgy megegyezése az eszményével (igaz - hamis). Az ember igazsága az utóbbihoz tartozik: az emberi életnek, az emberi egyéniségnek, az emberi tevékenységnek meg- egyezése az ember eszményével, elsősorban az Istentől kigondolt eszményével. Ez már túl van a természettudományon. A filozófia, az ész ismeretköréhez tartozik. Ebben a kérdésben is az enciklika védi az ész képességét, az igazság megismerésének a lehető- ségét. Az enciklika kitér arra, hogy van keresztény filozófia. ״Ez az elnevezés helyes, de nem szabad félreérteni" - írja az enciklika -, ״nem az Egyház hivatalos filozófiáját je- lenti, hiszen a hit lényege szerint nem filozófia. A keresztény filozofálás művészetét jelenti, tudniillik a hittel eleven kapcsolatban lévő filozófiai gondolkodást. Tehát egy- szerűen nem olyan filozófiáról van szó, melyet keresztény filozófusok dolgoztak ki... Amikor keresztény filozófiáról beszélünk, a filozófiai gondolkodásnak arra a jelentős fejlődésére gondolunk, amely a keresztény hit közvetlen vagy közvetett hozzájáruld- sa nélkül nem jöhetett volna létre." (76) —------- 3
