Teológia - Hittudományi Folyóirat 33. (1999)
1999 / 1-2. szám - Paskai László: Gondolatok a Fides et ratio enciklikáról
Teológia 1999. 1-2. szám PAS KAI LÁSZLÓ BÍBOROS, PRÍMÁS, ESZTERGOM-BUDAPESTI ÉRSEK Gondolatok a Fides et ratio enciklikáról A Szentatya tizenharmadik enciklikája a múk év szeptember 14-én, Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén jelent meg. Hivatalos bemutatása október 14-én volt. A legújabb enciklika címe a kezdő szavak szerint: «Fides et ratio», magyarul: a hit és az ész. Az enciklika magyar nyelvű fordítása nem rég jelent meg a Szent István Társulat kiadásában. Illő, hogy a Társulat igazgatóválasztmányi ülésén külön is megemlékez- zünk az enciklikáról. A kezdőszavak rámutatnak az enciklika témájára: a hit és az ész kapcsolatát elem- zi. A kereszténység kezdettől fogva foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy milyen kap- csolat van a hit és az ész között, a teológia és a filozófia között, az emberi tapaszta- lásból és a természetfeletti hitből eredő ismeret között. Ez a kérdés az újkorban nagyon élessé vált azzal a beállítottsággal, hogy a hit és a természettudományos ismeret nem egyeztethető össze, a hitet kizárja a természettudományos ismeret; ezért a tudomány nem tud mit kezdeni a hittel, sőt cáfolja a hit tanítását. Ez a helyzet az Egyházat hivatalos állásfoglalásokra késztette a hit és a tudomány kapcsolatáról. 120 évvel ezelőtt jelent meg az egyik legjelentősebb egyházi dokumen- tűm, az «Aeterni Patris» enciklika XIII. Leó pápától, amelynek alcíme volt: ״A katoli- kus iskolákban a keresztény filozófiának az Angyali Doktor, Aquinói Szent Tamás szellemében történő megújításáról". A pápa Szent Tamás tanítására támaszkodva pró- bálta a világ kereszténnyé tételére vonatkozó terveit megvalósítani. Szándéka volt, hogy Szent Tamás megújított tanításával olyan tudományos rendszer épüljön ki, amely képes a kor bölcseleti problémáit megválaszolni, alkalmas a tudományok elvilágiasodását feltartóztatni, a hit és a tudás összhangját ismét megteremteni. Ennek a hatására indult el az újskolasztika, amelynek egyik kiváló műveíője volt Désiré Mercier lőveni professzor, a későbbi bíboros és belga prímás. Az újskolasztikus irány- zat megújulást és lendületet adott a keresztény filozófiának, de megvoltak a maga ha- tárai is. Az új eszmeáramlatok, a tudományok új eredményei más irányba terelték a keresztény filozófiát. Később is jelentek meg különböző pápai megnyilatkozások. Közülük kiemelkedik XII. Piusz pápa «Humani generis» kezdetű enciklikája. Célja volt, hogy keresztény szempontból helyes irányba terelje a különböző elméleteket, filozófiai elgondolásokat. Az említett dokumentumok konkrétumokra irányultak, ezért magukban hordták azt a lehetőséget is, hogy idővel módosításra szorulnak, vagy meghaladottakká válhatnak. 1
