Teológia - Hittudományi Folyóirat 33. (1999)
1999 / 3-4. szám - Rózsa Huba: Az Ószövetség szociális törvénykezése a Deuteronomiumban (I. rész)
-Dt 15,12-18: a 7. esztendőben a héber rabszolgák és rabszolganők elbocsá- tása (ebben a rendelkezésben sem az 'ebjon sem az 'ani nem szerepel mert státuszuk szerint már rabszolgák);- Dt 24,10-13: rendelkezések a zálog szedésére vonatkozóan a kölcsönt kérő védelmében (a 10-11. v. általános rendelkezés, 12-13. v. viszont a szegény- re vonatkozik, 12. v.: 'ani);- Dt 24,14-15: a szegény napszámos napi bérének kifizetése (14.15. v.: 'ani'; 14. v.; 'ebjon; a 14. versben szerepel még mint napszámos a jövevény is). A törvények második csoportja az izraelita társadalom szociálisan és gazdaságilag problémás társadalmi csoportjainak védelmét szolgálja, olyanokét, akik valamilyen körülménynél fogva nem rendelkeznek földtulajdonnal vagy más okból nincs lehető- ségük az önellátó, mások segítségére nem szoruló életvitelre. A rendszabályok anyagi ellátásukról gondoskodnak és védelmet biztosítanak számukra a gazdaságilag és tár- sadalmilag hatalmasabbakkal szemben, nehogy azok érvényesíteni tudják helyzeti előnyüket a gyengébbek jogai ellenében. Az anyagi ellátáson túlmenően a törvényke- zés célja az is, hogy ezeket a csoportokat a kultikus ünnepek során Izrael vallási kö- zösségébe integrálva a társadalmi státuszkülönbségeket megszüntesse. Ezek a törvé- nyék tehát a szociális biztosítás szolgálatában állnak, s ha megfigyeljük a Dt 12-26- ban jobban szétszórva találhatók. A törvények nagy többségének alanyai azoknak a csoportoknak tagjai, akiket már részletesebben bemutattunk: a leviták (יול ejtsd lévi), a jövevény (רג ejtsd gér), az árva (םותי ejtsd jatom), az özvegy (הנמלא ejtsd 'almana), a rabszolga és a rabszolganő (דבע ejtsd 'ebed; (המא ejtsd 'ama). A nevezett csoportokról összegezve elmondható, hogy az ókori világ s benne Izrael társadalmának szociálisan problémás rétegei, a jogaikban ve- szélyeztetett és földbirtok nélküli hagyományos personae miserae, akiknek helyzetét biztosítani kell. Hozzá kell azonban tenni, hogy néhány törvény nem jelöl meg társa- dalmi csoportokat, hanem általában mond ki rendszabályokat az izraeliták védelmé- ben. Ha jobban megfigyeljük a törvényeket, akkor látszik, hogy azok egymással összefüggő szisztémát alkotnak, és modern szóhasználattal egy ״szociális hálót" hoz- nak létre. Valamennyi a szabad, földbirtokkal rendelkező izraelitákhoz szól, akiknek kötelességévé teszi az Izrael Istenétől, JHWH-tól adományozott föld javaiban részest- teni azokat is, akiknek nincs földjük, és az exodusban JHWH-tól nyert szabadságot biztosítani minden izraelitának, akiknek szabadsága szociális helyzetük miatt vészé- lyeztetett. A szociális biztosítással kapcsolatos törvények a következők:- Rendelkezések arra nézve, hogy a különböző kultikus eseményeknél az ün- népi örömben vegyen részt az egész háznép (a nagycsalád), a rabszolgák- kai és a rabszolganőkkel, a lakóhelyen élő levitával, a jövevénnyel, az árvá- val és az özveggyel együtt:-Dt 12,2-31: kultuszcentralizáció törvénye szerint a JHWH által kiválasz- tott helyen bemutatott áldozatoknál (7. v.: az egész háznép; 12. v.: rabszol- gák és rabszolganők, levita; 18. v.: rabszolgák és rabszolganők, levita)- Dt 14,22-27: az évenként adott tized a elfogyasztásánál a JHWH által ki- választott helyen (26.27. v.: az egész háznép a lakóhelyén élő levitával)- Dt 15,20: az állatok elsőszülötteinek áldozatánál (20. v.: az egész háznép)-------- 144
