Teológia - Hittudományi Folyóirat 33. (1999)
1999 / 3-4. szám - Rózsa Huba: Az Ószövetség szociális törvénykezése a Deuteronomiumban (I. rész)
tervszerű elgondolás érvényesül rendjében10 11. Ezeknek megfigyeléseknek alapján a deu- teronomiumi törvényt átgondolt egységnek kell tartanunk. A deuteronomiumi törvény Izrael Istenének kinyilakoztatott akaratát mint élettör- vényt foglalja össze egy törvénykönyvben. A Dt 12-26 keretében a szerteágazó teoló- giai, jogi, kultikus vagy etikai hagyományok nemcsak arányos egységbe kerültek egymással, de ezenfelül egy olyan szintézis jött létre, amely új kezdetet is jelent Izra- el hit-történetében. A deuteronomiumi törvénykorpusz karakterizálására az alábbi szempontok nyúj- tanak eligazítást11. Mint már láttuk a Dt 12-26 ősibb jogi és teológiai hagyományra nyúl vissza és fel- használja azt. A törvénykorpusz első részében (Dt 12,1-16,17) és a 26,1-11-ben az Ex 34,10-26-ra JHWH privilégikus jogára az ún. kultikus dekalógusra, második részé- ben (Dt 19-25) viszont a Szövetség Könyvére (Ex 20,22-23,33) való vonatkozások ismerhetők fel. Elsősorban a Szövetség Könyvével kapcsolatban ismerhető fel, hogy a deuteronomiumi törvény redaktora ősibb törvényszövegeket használt fel. Összességé- ben megállapítható, hogy a redakció az ősibb jogi hagyományt bizonyos változtatá- sokkal idézi és ismétli, megrövidíti ill. kihagy belőle és kiegészítve egy későbbi törté- neti helyzetre tekintettel aktualizálja. Ugyanakkor a deuteronomiumi törvényt ren- delkezések egész sorával tetemesen bővítette, amelyek között külön említést érdemel- nek a szociális törvénykezés valamint a királyra, a papságra, bíráskodásra, a próféta- ságra és a háborúra vonatkozó rendszabályok (Dt 16,10-20,20). Ezáltal a törvény- korpusz horizontja kitágul, és a JHWH közösség egész életrendjének szabályozását veszi figyelembe, amelyben a folyamatosság és az új kezdet harmóniája érvényesül. Ezen túlmenően azonban az életrend törvényi szabályozását összekapcsolja a deu- teronomiumi teológiával. A teológiai reflexió a deuteronomiumi törvényt isteni joggá, JHWH kinyilatkoztatott akaratává emeli, amikor azt Mózes és ezáltal a Sinai hegyen kinyilatkoztató Isten auktoritása alá helyezi. Összekapcsolja Izrael üdvtörténetének olyan kiemelkedő eseményeivel mint az exodus és a honfoglalás ill. az új haza adomá- nya, amelyben Izrael JHWH szabadító kegyelmi tetteit tapasztalta meg. Vonatkozás- ba kerül a kultuszcentralizáció révén megújult kultikus renddel, amely a deuterono- miumi törvény életrendjével szabályozott izraelita társadalmat jeleníti meg s benne minden izraelita egymásnak ״testvére". A deuteronomiumi törvény egy új, magasabb szintű kodifikálása Izrael jogi hagyományának, amely JHWH népének megvalósítan- dó életrendjét mint Izrael Istenének akaratát vázolja fel. Ideális életrend, de nem utó- pia. Ideális, amennyiben mérce, amelyhez a közösség mindig köteles hozzá kell mérni 10 Erre nézve további támpontokat nyújtanak G. Braulik megállapításai a Deuteronomium nyelvezetében folyamatosan érvényesülő hetes számritmusról. Kimutatja, hogy az egész könyvön végig vonul egy-egy vezérszó, szógyök vagy kifejezés hetes számcsoportban való előfordulása. Mindez tervszerű irodalmi tevékenységre enged következtetni, BRAULIK, G., Die Funktion von Siebengruppierungen im Endtext des Deuteronomiums: Ein Gott eine Offenbarung, N. Füglister emlékkönyv, F. V Reiterer szerk., Würzburg 199t, 37-50 old.: Studien zum Buch Deuteronomium (SBAB 24), Stuttgart 1997, 63-79 old. ; - A deuteronomiumi törvény keletkezésének, szerkezetének és témáinak összefoglaló ismertetését, más hangsúlyokkal mint N. Lohfink és G. Braulik lásd OTTO, E., Theologische Ethik des Alten testaments, (Theologische Wissenschaft 3,2), Stuttgart 1994, 175- 209 old. 11 A deuteronomiumi törvény jellemzését lásd: CRÜSEMANN, E, Die Tora, 235-242 old. 136
