Teológia - Hittudományi Folyóirat 33. (1999)
1999 / 3-4. szám - Rózsa Huba: Az Ószövetség szociális törvénykezése a Deuteronomiumban (I. rész)
Teológia 1999. 3-4. szám RÓZSA HUBA Az Ószövetség szociális törvénykezése a Deuteronomiumban I. rész A TÁRSADALMI IGAZSÁGOSSÁG KÉRDÉSE A társadalmi szociális igazságosság kérdése az európai emberiség körében az 19 szá- zadtól, az indusztrializáció megjelenésétől kezdve került az érdeklődés előterébe. Meg- fogalmazódott az az elv, hogy a magántulajdonnak társadalmi kötelezettsége van az igazságosság és nem csupán a ״caritas", tehát a jótékonyság alapján. Ezt a kötelezett- séget a társadalom az igazságosság alapján számon kérheti a magántulajdontól, sőt kényszerítheti az igazságosság normájának megtartására. Ezzel együtt járt egy szoci- ális igazságosság alapján felépülő társadalom képe, amelyben törvények védik azokat, akik a tulajdon hiányában társadalom peremére szorultak és kiszolgáltatottak a va- gyonosak hatalmának, ill. törvények biztosítékot nyújtanak arra, hogy a közösség tagjai ne kerüljenek olyan helyzetbe, amelyből nincs többé lehetőségük az anyagi és társadalmi felemelkedésre. A BIBLIAI KINYILATKOZTATÁS ÉS A SZOCIÁLIS IGAZSÁGOSSÁG KÉRDÉSE A kereszténység elkötelezett a szociális igazságosság alapján építkező társadalom iránt. Ezt a felelősséget rója rá az egész bibliai tradíció, nemcsak az evangéliumi, ha- nem az ószövetségi kinyilatkoztatásból eredő bibliai hagyomány is, amelyben mind a prófétai igehirdetés, mind jogi hagyomány egyaránt síkraszáll a társadalmi-szociális igazságosság érvényesülése mellett az izraelita társadalomban. A próféták elsősorban kritikát gyakoroltak koruk társadalmi-szociális viszonyain JHWH-hit fényében. Szemük előtt egy olyan közösség képe lebegett, amelynek élet- rendje és társadalmi viszonyai méltók Isten népéhez, s ennek tudatában fedték fel a ko- ruk Izraeljének szociális visszásságait.. Az izraelita jogalkotás a szociális problémát új távlatba helyezi azzal, hogy a mindennapi élet tényleges joggyakorlatát, a ״hivatalos Izrael" törvénykezését tükrözi. Megfigyelhető benne, hogy a jogalkotás egy adott kor- ban miként próbálta orvosolni az élet realitásában keletkező szociális problémákat, és miként törekedett érvényesíteni a JHWH-hitből fakadó követelményeit a társadalmi igazságosság területén. Az Ószövetség bibliai hagyománya a társadalmi igazságosság szempontjából azért is érdekes, mert nem marad az elvi kijelentések szintjén, hanem a való élet szintjén láttatja velünk azt, hogy Izrael hívő közössége a konkrét történelmi és társadalmi viszonyok között milyen megoldást adott a szociális problémákra. 131 =
