Teológia - Hittudományi Folyóirat 33. (1999)

1999 / 3-4. szám - Rokay Zoltán: Néhány észrevétel Pázmány filozófiai munkássága kapcsán

R. Z.), amely meghatározza, hogy a természet ez legyen, természeténél fogva nem az individuum különös jelentése által lesz különböző, amelyet alkot."64

5. Az analógia

Havenzweig-Scholz, XLII. tétel: ״A létezőt az arányosság analógiájával a szubsztan- ciáról és az akcidensről állítjuk, ugyanúgy a valós (reális) és észbeli (rationis) létezőről.65״

Romed. Benedetto Trid., IV tétel: ״Ebből azonban (a létező hogyan jelöli Istent és a teremtményeket - R. Z.) nem fogod helyesen kivenni, hogy az univok értelme egy for- mán vonatkozik minden dologra, Istent kivéve, vagy továbbá, hogy ekvivok módon Istenre és a teremtményekre vonatkozik: habár ugyan valljuk, hogy a létező objektív jelentése, amely közös minden teremtett dologban, nem felelhet meg az alsóbbrendű- eknek az 'analogia attributionis' által, mivel benne foglaltatik az össZes analógban, és ahhoz, hogy valamely közös értelem univocitását megszüntesse, nem elég, hogy az egyik alacsonyabbrendű a másiktól függjön, hacsak ez nem teljesen független; iga- zabb, hogy az 'analogia proportionis' felel meg, nemcsak a szubsztanciának és akcidensnek, hanem a reális és észbeli létezőnek is... Istenről és a teremtményekről a létezőt bizonyos külön analógiával állíthatjuk, amelyet a proporció analógiájára ve- zethetünk vissza."66 - XXIV. tétel: ״Az egyetemes jelentés nem univok, nem is objek- tív értelemben analóg, hanem transzcendentális. Akkor magában foglalja az analóg lé- tezők különbségeit is."67

6. Az észbeli megkülönböztetés

Havenzweig-Scholz, XLII. tétel: ״A létezőnek nincsenek tulajdonságai, amelyek a dolog természeténél fogva különböznének tőle, hanem csak az ész által."68

Romed. Benedetto Trid., VI. tétel: ״A létezőhöz mint létezőhöz hozzájárulnak bizo- nyos attribútumok, amelyek az értelem által különböznek tőle."69 - XVII. tétel: a lé64 ״Singulare seu individuum ens universali contra distinctum, illud est, quod pluribus communicari per multiplicationem sui non potest. Huius autem unitatis numericae sive individuationis principium, non sunt conditiones accidentales, nec materia signata, vel forma substantialis, sed quaelibet res, physice loquendo, seipsa, et sua entitate physica, est individua, et singularis, ac proinde differentia individuans, seu (ut quidam vocant) haeccitas Isicii per quam natura communis determinatur ut sic haec, non est distincta ex natura rei ratione specifica individui, quod constituit."

65 ״Ens dicitur analogice analogia proportionis de substantia et accidente immo etiam de ente reali ac rationis."

66 ״Ex his tamen non recte colligas rationem entis univoce convenire rebus omnibus praeter Deum, aut cetere Deo et creaturis aequivoce: etsi enim fateamur rationem entis obiectivam rebus conditis communem, non posse analogia attributionis convenire suis inferioribus, cum et intrinseca sit omnibus analogatis, et ad tollendam univocitatem communis alicuis rationis, non sufficiat unum inferiorum ab alio pendere, nisi illud fuerit omnino independens; verius tamen est analogia proportionis convenire, non solum substantiae et accidenti, sed etiam enti reali et rationis, eo quod ratio entis in ultimis etiam rerum omnium differentiis includatur, ideoque non solum convenientia, sed etiam dissimilitudo inferiorum exerceatur in ratione entis: de Deo autem et creaturis praedicatur ens analogia quadam peculiari, quam ad proportionis revocare possumus."

67 ״Et quamvis ratio universalis communis sit omnibus universalibus, non tamen est univoca... analoga vero siquidem una ratione obiectiva analogatis intrinseca careant universalia esse non posse clarum est, si vero habeant eiusmodi rationem obiectivam, ea necessario debet esse transcendentalis, inclusa etiam in ultimis analogatorum differentiis, ideoque inepta ut sit universalis."

68 ״Nullas habet passiones ex natura rei a se distinctas, sed sola ratione."

—------- 127 ------