Teológia - Hittudományi Folyóirat 33. (1999)
1999 / 3-4. szám - Rokay Zoltán: Néhány észrevétel Pázmány filozófiai munkássága kapcsán
elő, és végül, amennyiben azonos azzal, ami mindazzal rendelkezik, ami lényegéhez szükséges, vagy ahogyan mások mondják, azonos saját természetével és következés- képp isteni jellegű...60״ c) bonum a Zara, IX. tétel: ״A létező harmadik tulajdonsága a jóság, nem az erkölcsi, hanem a metafizikai, amely ugyanúgy, mint a többi neki megfelelő, nem reális viszony, sem pedig szélsőséges értelemben észbeli, hanem bizonyos minden létezőhöz tartozó pozi- tív tökéletesség, amely kívánatossá teszi." - X. tétel: ״egyébként ez a létező mind a lé- tező lényegét tekintve, mind létezését tekintve oly módon egyéni a teremtetlen létező számára, hogy egyedül őt illeti meg először, és önmagában, valamint lényegében, a többi teremtett dolgot pedig olyan értelemben, mint létezésének és jóságának tetteit.61״ Romed. Benedetto. Trid., XIV. tétel: ״a jó ... a létező többféle tulajdonsága: ugyanis vagy abban az értelemben, hogy a létező mint létező megismerhető; vagy amennyi- ben megfelel valaminek; ez nem tisztán észbeli viszony, hanem magának a dolognak létezőségét mondja..."62 XV. tétel: ״Ezenfelül meg kell engedni a jóságnak egy értelmét ... amely szerint egy dolog önmagában jó, anélkül, hogy másnak megfelelne. A jónak ilyen értelme Isten- ben lényegében megfelel a jónak..."63 4. A princípium individuationis L. a Zara, III. tétel az unum-nál. Romed. Benedetto Trid., XXXII. tétel: ״Az egyedi, vagyis individuális létező, az álta- lánostól eltérően az, ami sokszorozódás által nem lehet a sokban közös. Ennek a nu- merikus egységnek, vagyis az individuáció elvének a feltételei nem járulékosak, nem is a jelölt anyag (materia signata), vagy a szubsztanciális forma, hanem fizikailag szólva, minden dolog önmaga és a maga lehetősége révén individuális és egyéni, ezért az egyedesítő különbség, vagy (ahogy egyesek hívják) ez-ség (״Haeccitas" - haecceitas ״Veritas alia cognitionis propria est, consistitque in aliquo ente rationis, sed in eo solum quod res talis sit, qualis cognitione representatur, alia communis rebus omnibus, quae transcendentalis apellatur; nomine autem veri non una simplex passio entis significatur, sed tres diversae: verum enim verum est entis attributum, et quatenus idem est quod cognoscibile et quatenus aptum est in aliquo intellectu causare verum de se iudicium, et denique quatenus idem est quod habens omnia ad essentiam suam requisita, seu ut alii loquuntur ut conforme est suae naturae, ... et consequens divinae notitiae." ״Passio entis tertia bonitas est, non moralis sed metaphysica, quae ut ceterae cum illo reciproca nec est relatio reális, nec consistit in externo respectu rationis, sed perfectio quaedam est positiva debita unicuique enti in suo genere, efficitque illud appetibile... Caeterum haec bonitas tam ratione essentiae, quam ratione existentiae enti increato ita est propria, ut illi soli, primo per se, et essentialiter competat, reliquis creatis rebus ea dumtaxat ratione qua ab illo sicut entitatis, sic etiam facta sunt bonitatis." ״Bonum... multiplex entis passio: sive enim bonum accipias pro ente ut est cognoscibile; sive pro ente quatenus alicui conveniens est... haec autem convenientia nullam includit rationis relationem, sed ipsam rei entitatem dicit..." ״Admitti praeterea debet quaedam boni ratio... qua res qualibet in se bona est, sine ordine convenientis alteri, quae ratio boni in Deo per essentiam repiriretur..." 126
