Teológia - Hittudományi Folyóirat 33. (1999)

1999 / 3-4. szám - Rokay Zoltán: Néhány észrevétel Pázmány filozófiai munkássága kapcsán

b) Suárez metafizikájának sajátosságai

Az első sajátosság formai jellegű. Az addigi iskolai metafizikák szigorúan követték Arisztotelész metafizikáját és lépésről lépésre, szakaszról szakaszra kommentálták. Ezt az eljárást hívják ״per modum commenti״-nak. - Suárez elhagyja ezt a módszert. Önállóan veti fel a kérdéseket, hozza az ellenvetéseket, majd a megoldást. így a dispu- táció segítségével közelíti meg Arisztotelészt. Ezt az eljárást nevezik ״per modum quaestionis"-nak. Suárez műve, ezen sajátossága révén, átmenetet jelent a metafizika- kommentárból a metafizika tankönyv műfajába. Suárez metafizikája 54 disputációt tartalmaz. Az ún. racionális pszichológiát Suárez már nem tekinti a metafizika tár- gyának, viszont a filozófiai istentan kérdéseivel ezen belül■ is foglalkozik. Itt meg kell jegyezni, hogy Pázmány ránk maradt előadásai a per modum commenti-t követik, még akkor is, ha az egyes fejezetek címe ״disputatio".

A tartalmi sajátosságok:

1. Első helyen szokás említeni, hogy nem választja el az általánost a speciális me- tafizikától. A metafizika tárgya - obiectum adaequatum - a létező mint valós létező.26 - Ide tartozik: a véges és végtelen, teremtett és nem teremtett létező, a transzcenden- tális tulajdonságok, a substantia és az accidens.27 - A metafizika az anyagi létezőkkel is foglalkozik, ám nem mint olyanokkal, csak amennyiben a kategóriák és az áltálé- nos felosztás szempontjából szükséges róluk tudni. Tény, hogy a létező fogalma ana- lóg (ellentétben a scotisták univocitásával), s ezért nem tudjuk megismerni, hacsak a létező különböző fajtáit nem ismerjük.28

2. A létező (ens) mint olyan valódi és megfelelő formális fogalma egy, és különbö- zik a többi dolog formális fogalmától. Ebben a kérdésben egyetért a scotistákkal.29 A dolgok sokaságát nem az eltérés, hanem a megegyezés alapján jelöli az ens. Az ens fo- galma valóban különbözik a szubsztancia és az akcidens fogalmától. Absztrahál (el- vonatkoztat) mindattól, ami mindegyikükben egyéni. Az ens formális fogalmának egy adekvát, közvetlen fogalom felel meg, amely nem jelöli sem a szubsztanciát, sem

26 Disputationes Metaphysicae (= DIM) Disputatio (= Disp.) 1, sectio 1. numerus 24: "Dicendum est ergo, ens inquantum ens reale obiectum adaequatum huius scientiae."

27 1,2.18: "Ostensum est enim, obiectum adaequatum huius scientiae debere comprehendere Deum, et alias substantias immateriales, non tamen solas illas. Item debere comprehendere non tantum substantias, sed etiam accidentalia realia, non tamen entia rationis, et omnino per accidens; sed huiusmodi obiectum nullum aliud esse potest praeter ens ut sic..."

28 Uo. 1,2.26: "Existimo... metaphysicam sub nulla ratione consideratam transilire proprie rationem formalem sui obiecti, nec attingere materialia, nisi concernendo aliquo modo abstractionem suam." - uo. 28,3.3: "... unica impositione nomen entis id quod est significat, et ex vi illius cofivenit Deo et creaturae, quia in utroque illud commune significatum reperitur; nulla ergo potest analogiae ratio excogitari." (a továbbit 1. az "analogia" pont alatt.)

29 Uo. 2,1.9: "dicendum est, conceptum formalem proprium et adaequatum entis ut sic, esse unum, re et ratione praecisum ab aliis conceptibus formalibus aliarum rerum et obiectorum. Haec est communis sententia, ut fatetur Fonseca... tenent eam Scotus, et omnes eius discipuli."

119 :------