Teológia - Hittudományi Folyóirat 32. (1998)
1998 / 3-4. szám - Várnai Sándor Jakab: A szerzetesség az egyházban
Ez a szakasz három értelemben hozza kapcsolatba a Szentlélek működését a szerzetesi élettel: a) Meghívó, Krisztus-követésre indító tevékenység Az első bekezdés kijelentése ez, ahol a Szentlélek működése - Jeremiás szavával - a „rászedés": ösztönzés a hitre, az Isten Szava iránti engedelmességre, egészen a Krisztushoz hasonulásig. Ezt a szempontot más helyeken is olvassuk a Vita Consecrata-ban. A Szentlélek az, „aki fölkészíti a lelket adományai befogadására" (21.). A szerzetesek továbbá: „kitárják szívüket a Szentlélek működése előtt. Tanúságtételük az egész Egyházat emlékezteti arra, hogy az első helyen az ingyenes istenszolgálat áll, melyet Krisztusnak a Szentlélek által szétosztott kegyelme tesz lehetővé. Hirdetik a világnak az Atyától eredő békét, a Fiú önátadását, és a Szentlélek gyümölcsének örömét." (VC 25.) „E meghívásnak megfelel a Szentlélek sajátos ajándéka, mely arra szolgál, hogy aki Istennek szenteli magát, meghívását és küldetését teljesíteni tudja. Ezt a keleti és a nyugati liturgia egyaránt tanúsítja azzal, hogy a szerzetesi fogadalmak letételekor és a szüzek megáldásakor a Szentlélek ajándékait kéri ajelöltek számára, és önátadásukat összeköti Krisztus áldozatával." (VC 30.) b) A fílokália A Vita Consecrata érdemének tartom, hogy a hagyományból a teológiai reflexió egyik fontos fogalmává emelte az „isteni szépséget". Az Istennek szentelt élet meghatározásánál kulcsfontosságú helyeken kerül elő ez a fogalom. Az apostoli buzdítás a színeváltozás evangéliumi jelenete köré épül, és ezt először az egyes keresztény életállapotokra vonatkoztatja:2 „Az Istennek szentelt életre az a feladat bízatott, hogy Isten emberré lett Fiát úgy mutassa be, mint eszkatológikus célt, aki felé minden törekszik, ragyogást, mely előtt elhalványul minden más fényesség, végtelen szépséget, aki egyedül képes egészen betölteni az emberi szívet." (VC 16.) Amikor a Vita Consecrata az evangéliumi tanácsokat a Szentháromság ajándékainak nevezi, ezzel az összefoglaló megjegyzéssel zárja: „így az Istennek szentelt élet egy lesz azon konkrét nyomok között, melyeket a Szentháromság a történelemben maga után hagy, hogy az emberek az isteni szépség elragadó erejét és az utána való vágyat észlelni tudják." (VC 20.) Érthető Szűz Mária alakjának felidézése is az isteni szépség példájaként: „Szeplőtelen fogantatása pillanatától kezdve Mária a legtökéletesebben tükrözi az isteni szépséget. Az Egyház így szólítja őt: „Egészen szép vagy!" A Boldogságos Szűz Máriához fűződő kapcsolat - mely Krisztussal való kapcsolatából következően minden hívő sajátja - különösen is kifejeződik a szerzetesek életében" (VC 28.) 2 A Vita Consecrata sokkal több említést tesz a világi állapotról, mint a Christifideles Laki a szerzetesekről.
