Teológia - Hittudományi Folyóirat 32. (1998)
1998 / 3-4. szám - Rózsa Huba: "Igaz Szolgám sokakat megigazulttá tesz, és ő hordozta bűneiket" (Iz 53,11)
AZ ÜDVÖSSÉG MEGVALÓSULÁSÁNAK ÚJ MÓDJA A FOGSÁG IDEJÉN: AZ ÜDVÖSSÉGKÖZVETÍTÉS DEMOKRATIZÁLÓDÁSA Az Ebed-JHWH dalok egyetlen nagy és igazi problémája az üdvösség ill. az üdvösség megvalósulása. A Szolga kilétének és üdvözítő tevékenységének megértése csak annak ismeretében lehetséges, ha tudjuk, hogy miként gondolkodtak Izraelben az üdvösségről és megvalósulásáról. Ebed JHWH alakjának és küldetésének megrajzolásában nagy szerepe volt az üdvösségközvetítés szemléletében bekövetkezett demokratizálódásnak. A fogság előtti korban az üdvösség hordozóját Dávid királyi házában keresték. Az isteni adományok és kegyelmek letéteményese a király* 19. Ennek a szemléletmódnak számtalan megnyilvánulása található a bibliai hagyományban főként a királyzsoltárokban (2 Sám 7; Zsolt 2, 72; 89; 110; 132 stb.)20 és a prófétai hagyomány ún. messiási szövegeiben21. A babiloni fogság idejétől az üdvösség letéteményesének és megvalósulásának tekintetében demokratizálódás figyelhető meg. Ez a folyamat mirit látni fogjuk felismerhető az íz 40-55 fejezetekben is. Az üdvösségközvetítésnek, amely eddig Dávid királyi házának privilégiuma volt, mellette most részese lesz a nép, még inkább a nép elit csoportja, a „szent maradék", vagy egy kiemelkedő személy, elsősorban a próféta is. A királyság intézménye mellett ugyanis a próféták közvetítő tevékenysége a Kr. e. VIII. századtól egyre nagyobb szerepet játszik Izrael vallási és politikai életében. Jelentőségük a Jeruzsálem elfoglalását (Kr. e. 587) megelőző és követő időben éri el tetőpontját. A királyság megszűnik, de a prófétaság megmarad és hatása tovább növekszik Izrael fogság alatti és utáni megújulásában. Ugyanakkor az események igazolták azokat a prófétákat, akik a fogság előtt Isten fenyegető ítéletét hirdették. Ezért adhattak indítást a prófétizmus tapasztalatai az üdvösségközvetítés új lehetőségének felismerésére. Az üdvösségközvetítés módjában bekövetkezett változásban nem kis szerepe van a királyság intézményéből való kiábrándulásnak. Jozija király utódainak felelőtlen politikája Júda és Jeruzsálem pusztulását, az ország népének szétszóródását okozza, sőt Dávid házát is végveszélybe dönti. A dinasztia életben maradt tagja, a még ifjúként Babilonba hurcolt Jojachin király. Izrael eljövendő helyreállításának reményében a dávidi ház szerepe háttérbe szorul, s helyette a JHWH-hitben egyesült és megújult Izrael népe kerül előtérbe. Izrael igazi királya JHWH. Jeremiás és Ezekiel igehirdetésében annak lehetősége, hogy a dalok anonim Szolgája más mint az Íz 40-55 fejezetek Jákob/lzrael szolgája. Lásd pl. SIMIAN-YOFRE, H. Art. „13IÍ ‘abad' ThWAT V. kol 1010. 19 A tárgyra vonatkozó irodalom részletes felsorolása lehetetlen. Csak néhány fontos szócikkre hivatkozunk, amelyekben a téma és problémáinak tájékoztató összefoglalása megtalálható a részletes szakirodalom ismertetésével: SEYBOLD, K.: Art. „ po maelaek stb.", ThWAT IV. (1984) 933-956 kol.; - SCHMIDT, L.: Art. Königtum II., TRE 19 (1990) 327-33 old.; - JANOWSK1, B.: Art. Königtum II., NBL II. (1995) 516-520 kol. 20 Lásd pl. a királyi üdvösségközvetítés feldolgozását a 72. zsoltárban JANOWSKI, B.: Stellvertretung, 41-66 old. 21 A királyság és messianizmus kérdését összefoglalóan lásd PREUSS, H. D.: Theologie des Alten Testaments II., Stuttgart 1992, 19-40 old.; - RÓZSA, H.: A messiási eszme kérdése a mai biblikus kutatásban, Teológia 3-4 (1996) 17-36 old. főként 20-29 old. ΞΞΞΞ 52
