Teológia - Hittudományi Folyóirat 32. (1998)
1998 / 3-4. szám - Rózsa Huba: "Igaz Szolgám sokakat megigazulttá tesz, és ő hordozta bűneiket" (Iz 53,11)
az eljövendő Izraelben az új Dávid személyében még tovább élnek a királyi háznak adott ígéretek (Jer 23,5-6; Ez 34,23-24; 37,24-25), de az üdvösség reményét már szerintük is Izrael JHWH kegyelméből helyreállított közössége hordozza. A jövő ideális uralkodója is ennek a megújult közösségnek része, szerepe abban áll, hogy JHWH ösz- szegyűjtött népének egységét és JHWH akarata szerinti életét biztosítsa. Deutero- Izajás viszont a Dávidnak adományozott kegyelmeket egyenesen a népre ruházza (íz 55,3 köv.), míg Izrael királyának pedig egyedül JHWH-t tartja (íz 52,7), aki Izraelhez fordulva, magát a „ti királyotoknak" nevezi (íz 43,15; 41.21; 44,6)22. Míg az üdvösségközvetítés kérdésében ilyen irányú változás ismerhető fel, addig a téma terminológiája megmarad. Ez azt jelenti, hogy a királyi üdvösségközvetítővel kapcsolatban kialakult beszédmódot minden további nélkül átviszik a kollektívumra, pl. a népre, amely nem egyszer úgy jelenik meg mint egyed. Ezért ugyanaz a terminológia jelentheti az üdvösségközvetítő egyedet, de jelentheti az egyed formájában megjelenített kollektívumot is. Ez a kérdés, mint láttuk a „szolga" (171b: 'ebed) jelentésénél az íz 40-55 fejezetek összefüggésében, kerül előtérbe az Ebed-JHWH dalok értelmezésénél is. Üdvösségközvetítő hagyományok az Ebed JHWH dalokban Ebed JHWH küldetése üdvösségközvetítés Izrael és a népek számára. A kutatás a dalok értelmezésével összefüggésben kapcsolatot keres az ószövetségi üdvösségközvetítés két fő vonulatával, a királyi és prófétai közvetítő hagyományával23, azaz, hogy a Szolga alakjának és küldetésének megrajzolásában mennyiben van hatása ezeknek a hagyományoknak. A kutatók általában megegyeznek abban, hogy mindkét közvetítő vonásai megtalálhatók a dalokban. A Szolga alakjában a királyi és prófétai elemek egységbe ötvözöttek és nem is lehet mindig teljes határozottsággal szét22 KAISER, О.: Der königliche Knecht, 129-139 old. főként 134 köv. old.; - SCHARBERT, J.: Heilsmittler im Alten Testament und im Alten Orient, QD 23/24, Freiburg i. Bg 1964,178-212.280-294 old.; - CAQUOT, S. A.: Les »gräces de David«. A propos d'lsaie 55,3b, Semitica 15 (1965) 45-69 old.; - BALTZER, D.: Ezechiel und Deuterojesaja. Berührungen in der Heilserwartung der beiden grossen Exilspropheten, BZAW 121, Berlin - New York 1971, 136-149 old.; - SEYBOLD, K: Das davidische Königtum im Zeugnis der Propheten, FRLANT 107, Göttingen 172, 152-162 old.; - von RAD, G.: Theologie des Alten Testaments II., München 19756, 250.282 köv. old.;-BECKER, J.: Messiaserwartung im Alten Testament, SBS 83, Stuttgart 1977, 63-73 old. (a témában további irodalmi utalásokkal); - CAZELLES, H.; Le Messie de la Bible, Paris 1978,141-148 old. (német nyelvű fordításban Alt- testamentliche Christologie, Einsiedeln 1983, 124-131 old.); - ZENGER, E.: Jesus von Nazaret und die messianischen Hoffnungen des alttestamentlichen Israel: Christologische Schwerpunkte, Kasper, W. szerk., Düsseldorf 1980, 37-78, 62-65 old.; - VEIJOLA, T: Verheissung in der Krise, AASF В 220, Helsinki 1982, 164-167. 170-173 old.; - SAEBO, M.: Vom Individuellen zum Kollektiven, 1989, 121 old.; - ALBERTZ, R.: Religionsgeschichte Israels in alttestamentlicher Zeit II., ATD Ergänzungsreihe 8/2, Göttingen 1992, 431-448 főként 441 köv. old. 23 Az egész témakör valamint a királyi és a prófétai közvetítő vonásainak jól áttekinthető szintézisét a Szolga alakjában és küldetésében lásd CAZELLES, H.: Le Messie de la Bible, 141-151 old. (német nyelvű fordításban Alttestamentliche Christologie, 124-131 old.) 53 ΞΞ
