Teológia - Hittudományi Folyóirat 32. (1998)
1998 / 3-4. szám - Rózsa Huba: "Igaz Szolgám sokakat megigazulttá tesz, és ő hordozta bűneiket" (Iz 53,11)
szefüggésnek keretében magyarázható. Ez azt jelenti, hogy a szolga az íz 40-55 fejezetekben többszörösen is egyértelműen Izrael, s a fejezetek részének tekintett Ebed- JHWH dalok Szolgáját is Izraelnek kell értelmezni. Az újabb kutatók közül T. N. D. Mettinger (1983) és F. Matheus (1990) képviselik ezt a véleményt. A két modell közül a redakciótörténeti megközelítésnek van nagyobb megalapozottsága. A kompozíciótörténeti modell támpontjai egyáltalán nem egyértelműek, ami megmutatkozik abban, is hogy az íz 40-55 szerkezetére eddig felállított fnegoldások meglehetősen eltérnek egymástól, nem beszélve arról, hogy a kutatók egy része a tervszerű szerkesztésnek semmiféle nyomát sem tudta felfedni. Helyesebb az a feltételezés, ha elfogadjuk, hogy az íz 40-55 fejezetekben mint gyűjteményben felismerhető ugyan a kompozíció szándéka, anélkül azonban, hogy zárt mű lenne. Nem eredeti kompozícióról van szó, hanem olyan folyamatról, amely már meglévő szövegeket rendez, szerkeszt és kiegészít. E fejezetek keletkezésének folyamata egy kompozíció kialakításával nem zárult le, mert felismerhető benne több egymást követő részletekig menő redakció nyoma. S bár a jelenlegi kánoni formában az Ebed-JHWH dalok az íz 40-55 fejezetek összefüggésébe illeszkednek, de nem ennek a számára készültek, a dalok anonim Szolgája és az összefüggés Jákob/Izrael szolgája különbségéből adódóan . Ezért a redakciótörténeti modell alkalmasabb arra, hogy választ adjon az íz 40- 55 fejezetek egységéből és összetettségéből adódó ellentétekre ill. feszültségekre, s hogy további megvilágítást nyújtson az Ebed-JHWH dalok deuteroizajási gyűjteményhez való viszonyára. Ugyanakkor, anélkül, hogy feloldaná azokat a kompozícióban, fenntartja az Ebed-JHWH dalok eredeti önállóságát és összetartozását17. Az Ebed-JHWH dalok értelmezésére azt az irányt tekintjük mértékadónak, amely az énekeket egyetlen összefüggésnek tekinti, ugyanakkor szorosabban a deuteroizajási gyűjtemény teológiai szerkesztői szándékából értelmezi, viszont fenntartja, hogy a dalok anonim Szolgája nem azonos az íz 40-55 fejezetek Jákob/Izrael szolgájával18. üdvperspektívájának tovább dolgozása Kr. e. 520 előtti időben) után következett ennek kibővített Deuteroizajás-iratnak produktív újraolvasása Kr. e. 520-515 körül vagy röviddel utána. Ebbe az irodalmi fokozatba bekerült az első kettő, de valószínűleg mind a négy Ebed-JHWH dal; 3. Az így kibővített Deuteroizajás-irat I. Darius (522-486) késői idejében további alapvető, az Ebed-JHWH dalok belsőizajási értelmezésére nézve is nagyjelentőségű továbbíráson esett át, amely az Íz 40-55*-t összekapcsolta az íz 60-62 alapiratával; 4. Az íz 40-66 kialakulásának további fokozatai azokhoz a fázisokhoz tartoznak, amelyekben a kibővített Deuteroizajás-könyvet, az íz 40-62-t Protoizajással irodalmilag összekapcsolták. Ez a Ebed-JHWH szövegek belsőizajási recepciója számára fontos utolsó előtti redakció a Kr. e. 311 és 302/1 közötti időben történt; 5. A nagy Izajás könyv záróredakciója a Kr. e. 301 és kb. 270 között történt. Ο. H. STECK megvizsgálja az íz 40 köv. fejezeteket megteremtő redakció felsorolt fokozatait és a könyvön belül kimutatja az Ebed-JHWH dalok értelmezésének állomásait is Deuteroizajástól egészen a záróredakcióig. - J. van OORSCHOT (Von Babel zum Zion. Eine literarkritische und redaktionsgeschichtliche Untersuchung, 1993) az énekeket az alapréteg későbbi kiegészítéseihez sorolja. Egy alapréteget és hét lépésből álló redakciót különböztet meg az íz 40-55 fejezetek összefüggésében. Az első és második ének (42,1-4; 49,1-6) a második redakciós réteghez tartozik és a kettő később a negyedik ének (52,13-53,12) felvételéhez vezetett. A harmadik ének (50,4-9) viszont csak a negyedik, részben sionteológiai, részben igeteológiai irányulású redak- cióval került a deuteroizajási gyűjteménybe. 17 Lásd WERLITZ, J.: Vom Knecht der Lieder zum Knecht des Buches, 32-33 old. 18 Elfogadva azt a tényt, hogy a dalok harmonikusan illeszkednek a deuteroizajási korpuszba, és értelmezésüket a deuteroizajási korpusz szerkesztői szándékával összefüggésben keressük, fenntartható 51
