Teológia - Hittudományi Folyóirat 32. (1998)
1998 / 3-4. szám - Kuminetz Géza: A rendkívüli vagyonkezelési intézkedés a CIC szerint
hogy kapjanak. Az érintett püspökökre tartozik az ilyen jogi személyek szabályzatának elkészíttetése és jóváhagyása. Ezen szabályzatban kell pontosítani a rendkívüli kezelési intézkedéseket, s fel kell tüntetni, ki az illetékes hatóság ezek engedélyezéséhez. Vagy a püspökök együtt döntenek, vagy az általuk létesített tanácsra, vagy valamelyik püspökre bízzák az ilyen jogkört. A vagyonkezelési jogkört is betöltheti közülük valaki, mivel nincs inkompatibilitási, összeférhetetlenségi előírás, mégis célszerű önálló vagyonkezelő kinevezése, aki az illetékes elöljáró(k) fennhatósága alatt végzi feladatát. A vagyonkezelőre vonatkoznak úgy általában, mind különösen a vagyonkezelőkre vonatkozó előírások. Megjegyezzük, hogy országunkban is létjogosultsága lenne ilyen intézet(ek) létesítésének, mely nagyban hozzájárulna a klérus alapvetően egyenlő (de nem azonos) igazságos díjazásához (peraequatio remunerationis). Ezt egyébként maga a II. Vatikáni Zsinat is felettébb szorgalmazza (PO. 20). 3. Az egyházmegyei vagyonkezelés18 A részegyház princeps analogátuma az egyházmegye (368. k.). A püspök vezetése alatt álló olyan közösség, melyben jelen van és működik az egy, szent, katolikus és apostoli egyház (369. k.). Magánál a jognál fogva hivatalos jogi személy (373. k.), s mint ilyen jogképes alany anyagi javak szerzésére, birtoklására, kezelésére és elidegenítésére. Javai tehát egyházi javak, az egyház joga szerint kell kormányozni őket, E javak kormányzásának felelőse a püspök, aki azonban nem lehet e javak vagyonkezelője. Vagyonkezelőt kell kineveznie, aki az ő fennhatósága alatt tevékenykedik. Elsősorban végrehajtói feladata van. A püspök, jóllehet nem vagyonkezelő, foganatosíthat vagyonkezelési intézkedéseket, beleértve a rendkívüli vagyonkezelési intézkedést is. A vagyonkezelő csak az ő engedélyével tehet ilyen intézkedést. Továbbá ő az elnöke az egyházmegyei gazdasági tanácsnak. Mindazonáltal nem szabad, hogy átvegye a vagyonkezelő szerepét, mert akkor megsérti a törvény betűjét és szellemét. Feladata inkább a rendkívüli vagyonkezelési intézkedésekről való döntés, a végrehajtó ebben az esetben is a vagyonkezelő. Ezt azonban az egyházmegye javaival kapcsolatban érvényesen csakis a következő eljárással teheti. Számára a püspöki konferencia határozza meg, melyek a rendkívüli kezelési intézkedések. A Magyar Katolikus Püspöki Kar a következő öt intézkedést minősítette rendkívüli vagyonkezelési intézkedésnek: 1. örökségek, ajándékok elfogadása, amennyiben azokhoz teher vagy meghagyás járul. 2. kezesség vállalása idegen kötelezettségekért. 3. 100.000 USD értéket meghaladó kölcsön felvétele. 4. Adásvételi vagy megbízási szerződések kötése, ha az egyes szerződésben szereplő érték a 100.000 USD-t meghaladja. 5. Egyházi vagy állami jog szerint elismert intézmények (önálló szervezeti egységek) létesítése, átvétele, megszüntetése vagy átadása. Amennyiben ilyen intézkedést kívánna a püspök elrendelni, DE PAOLIS, V, Amministrazione diocesana, in Nuovo Dizionarío di diritto canonico, a cura di Carlos Corral Salvador, Velasio De Paolis, Gianfranco Ghirlanda, Milano, 29-30.; HdbVermögKathK355- 393.; SCHMITZ, H., Organe diözesaner Finanzverwaltung. Anmerkungen zu offenenstrittigen Fragen, in Archiv für katholisches Kirchenrecht 163 (1994) 121-145. = 39
