Teológia - Hittudományi Folyóirat 32. (1998)
1998 / 3-4. szám - Kuminetz Géza: A rendkívüli vagyonkezelési intézkedés a CIC szerint
a jogügylet érvényességéhez az egyházmegyei gazdasági tanács és a tanácsosok testületének a beleegyezésére (hozzájárulására) van szüksége. E két tanácsadó szerv a 127. kánonban leírtak szerint adja, vagy tagadja meg hozzájárulását az illető intézkedéshez. A püspök joghatósága alá tartozó hivatalos jogi személyek (pl. plébánia, szeminárium, katolikus iskola, stb.) számára az ordinárius által jóváhagyott szabályzatok előírásai az irányadóak. Ha ezekben erről nem esne szó, maga a püspök határozza meg a rendkívüli vagyonkezelési intézkedéseket, és ilyen intézkedés elrendeléséhez valamint végrehajtásához ad validitatem az ő előzetes engedélye szükséges. 4. A plébániai vagyonkezelés19 Az egyik legfontosabb hivatalos jogi személy az egyházmegye keretén belül a plébánia. Magánál a jognál fogva hivatalos jogi személy. Az 515. k. l§-a értelmében a krisztushívőknek a részegyházon belül állandó jelleggel megalapított közössége, melynek lelkipásztori gondozását, a megyéspüspök felügyelete alatt, plébánosra bízzák, aki annak saját pásztora. A plébánia javainak kezelője a plébános, egyúttal ő képviseli minden ügyében a plébániát. A plébániai vagyonkezelési tanácsnak csak tanácsadó jogköre van, tehát a plébános részéről történt vagyonkezelési intézkedések érvénye nem függ e tanács döntésétől. De a jog szerint függ a püspök engedélyétől, ha olyan jogügyletről (rendkívüli vagyonkezelési; elidegenítési intézkedés) van szó. Ahhoz tehát, hogy a plébános érvényesen hajtson végre rendkívüli vagyonkezelési intézkedést, ahhoz a püspök előzetes engedélyére van szüksége. A plébániai vagyonkezelés számára a püspök határozza meg, melyek a rendkívüli vagyonkezelési intézkedések. A részleges jog más előírásokat is fűzhet az ilyen intézkedés érvényéhez, megengedettségéhez. A plébános elmozdításának egyik oka lehet a hanyag vagyonkezelés. 5. A szerzetes intézmények anyagi javainak kezelése20 A szerzetesintézmények és a kánonilag létesített tartományaik, házaik hivatalos jogi személyek, következésképp javaik egyházi javak. E javak kezelését a közös jogon kívül a saját jog előírásai határozzák meg, melyeknek tekintetbe kell venniük a közös jogot (V. könyv), valamint a szerzetes intézmények anyagi javaira vonatkozó előírásait (634-640 kk.). A saját jognak kell meghatároznia a rendkívüli vagyonkezelési intézkedéseket, érvényes elrendelésüknek és végrehajtásuknak előírásait, valamint az illetékes engedélyező hatóságot, elöljárót. Minden elidegenítés és bármi jogügylet, melyből kára szár19 DE PAOLIS, V, Amministrazione parrocchiale, in Nuovo Dizionario, 30-31.; Hdb VermögKathK, 394-481. 20 BEYER, J., II diritto della vita consacrata, Milano, 1989. 282-285.; EGANA, F. J., Amministrazione dei beni istituti religiosi, in Nuovo Dizionario, 16-18.; PRIMETSHOFER, B., Vermögen von Orden und ordensahnlichen Institutionen, in HdbVermögKathK, 482-552. 40 Ξ
