Teológia - Hittudományi Folyóirat 32. (1998)

1998 / 3-4. szám - Kuminetz Géza: A rendkívüli vagyonkezelési intézkedés a CIC szerint

A Pastor Bonus kezdetű apostoli rendelkezés 1989-ben a Szentszék különböző dikasztériumainak, hivatalainak, azok egymás közti kapcsolatainak új rendjét írta elő. Eszerint a vagyonkezelést érintő ügyek bizonyos hivatalokhoz, nevezetesen az Apos­toli Kamarához, a Szentszéki Vagyonkezelőséghez, valamint a Szentszék Gazdasági Ügyeinek Prefektúrájához (igazgatóság) tartoznak. Az Apostoli Kamarának főleg széküresedéskor van fontos szerepe; ideiglenesen ez a szerv kezeli és ellenőrzi a Szentszék javait. A Szentszéki Vagyonkezelőség, amint a neve is elárulja, kezeli a Szentszék anya­gi javait. Két szekciója van, az egyik a rendes, a másik a rendkívüli szekció. Az előbbi az ingatlanok ügyeit kezeli, valamint felügyeli az Osservatore Romano-t, a Nyomdát és a Könyvkiadót. A rendkívüli szekció kezeli a Szentszék értékpapírjait, egyéb ingósá- gait. A Szentszék Gazdasági Ügyeinek Prefektúrája felügyeli a Szentszék Vagyon­kezelőségét. Megvizsgálja az egyes szentszéki dikasztériumok, hivatalok mérlegeit, ta­nulmányozza a Szentszék vagyoni helyzetét, ellenőrzi a pénztárkönyveket, felülvizs­gálja az építkezési terveket, valamint az egyéb beruházási terveket, elkészíti az előzetes költségvetést, végül felülvizsgálja a rendes vagyonkezelést meghaladó ügyeket. Ez a prefektúra bírálja el az egyes dikasztériumok vagyonkezelése során felme­rülő, a rendes kezelési intézkedéseket meghaladó, azaz a rendkívüli vagyonkezeléshez tartozó ügyeket. Hogy mi tartozik ide, azt az egyes dikasztériumok belső szabályai hivatottak tisztázni. 2. Az 1274 és 1275. kánonok szerint felállítandó intézmények vagyonkezelése17 A 114. kánon l§-a szerint nemcsak személyek, hanem dolgok együttesei is kap­hatnak jogi személyiséget a kánoni jogrendben. Az 1274 és 1275. kánonok előírásai dolgok együtteseire vonatkoznak. Nevezetesen a papság ellátására, társadalombiztosí­tására, vagy az egyházmegye szolgálatában álló más személyek díjazására, vagy az egyházmegye szükségletei fedezésére szolgáló alap létesítéséről van szó. Ezek az ala­pok nemcsak egyházmegyei szinten létesíthetők, hanem több egyházmegyére is vo­natkozhatnak, beleértve a püspöki konferencia egész területét. Ezek kooperatív, föde­ratív és asszociatív formát ölthetnek, és a világi jog szerint is jogi személyiséget kell 17 Vö. DE PAOLIS, V, II sostentamento del clero dal Concilio al Codice di Diritto canonico, in AA.VY, Vaticano II. Bilanco e Prospettive. Venticinque anni dopo 1962/1987 I, Assisi 1988, 571-595; DE PAOLIS, De bonis, 82-87; DE PAOLIS, II sistema beneficiale ed il suo superamcnto. Dal Concilio Vaticano II ai nostri giorni, in AA.W, II sostentamento del clero (Studi Giuridici XXVIII), Roma 1993, 21-33; MARCUZZI, G., II sostentamento del clero nella normatíva codiciale latina, Uo. 33-79; PALAZZINI, E, La aequa remuneratio del clero, Uo. 7-21, SALERNO, E, in Commento al Codice di Diritto Canonico, a cura di Mons. EV. PINTO, (Studia Urbaniana 21) Roma 1985 723-725, ALARCÖN, M.L., I beni temporali della chiesa, in Codice di Diritto Canonico, edizione bilingue commentata, a cura di LOMBARDIA, E, ARRIETA, J. I., Roma 1985, vol. II. 900-903, COLOMBO, M., L'istituto per il sostentamento del clero e problemi connessi, in AA.W. I beni temporali della Chiesa In Italia, Nuova normatíva canonica e concordataria, (Studi giuridici XI.), Roma 1986, 87-109, SCHMITZ, H., Die Sustentation der Kleriker, in AA.W Administrator bonorum. Oeconomus tamquam paterfamilias, PAARHAMMER H., (Hg), Thaur/Tirol 1987, 177-191.

Next

/
Oldalképek
Tartalom