Teológia - Hittudományi Folyóirat 32. (1998)

1998 / 3-4. szám - Kuminetz Géza: A rendkívüli vagyonkezelési intézkedés a CIC szerint

landó vagyon jog által meghatározott összege alatti értékű intézkedésekre, elidegení­tésre vonatkoznak. Az előbbire az elidegenítés, ez utóbbira pedig a vagyonkezelés elő­írásai vonatkoznak. További különbség, hogy jogorvoslati lehetőséget biztosít a Kódex abban az eset­ben, amikor kánonilag érvénytelenül, de a világi jog szerint érvényesen idegenítettek el egyházi javakat. Ilyen lehetőség nincs a rendkívüli kezelési intézkedések esetében. Úgy kell tehát elgondolnunk a dolgot, hogy nem akármilyen rendkívüli va­gyonkezelési intézkedés azonosítható azzal az intézkedéssel, mely révén a jogi személy vagyonjogi helyzete rosszabbá válhat, tehát nem azonosítható minden további nélkül azokhoz az intézkedésekhez, melyek hasonlóak és egyenlő elbírálás alá esnek az elide­genítési intézkedésekkel. Továbbá állítjuk, hogy a vagyonkezelési intézkedések, beleért­ve a rendkívüli intézkedést is, alapvetően nem érintik a jogi személy állandó vagyonát, következésképp működésének alapját. Összefoglalva tehát azt kell mondanunk, hogy a jogi személy vagyonjogi hely­zetét rosszabbító intézkedéseket nem szabad azonosítanunk a rendkívüli vagyonkeze­lési intézkedésekkel. Ez a fogalom sokkal tágabb annál. Tehát vannak olyan rendkívü­li vagyonkezelési intézkedések, melyek révén nem válik rosszabbá a jogi személy va­gyoni helyzete, következésképp nem vonatkozik rá az 1295. kánon előírása. Az 1277., 1281. és az 1288. kánon előírásai ki vannak zárva az 1295. kánon normatívájából. A rendkívüli vagyonkezelési intézkedések vagy a változó vagyont érintik, vagy az állan­dó vagyonhoz történő törvényes kijelölést, vagy pedig az állandó vagyon feletti ren­delkezést, amennyiben nem éri el azt az értéket, amit a jog meghatároz az érvényes és megengedett, azaz törvényes elidegenítéshez. Ebben az esetben, jóllehet javak elidege­nítéséről van szó, mégis a rendkívüli vagyonkezelés szabályai vonatkoznak rá. Úgy tűnik tehát, hogy két kategóriája létezik a rendkívüli vagyonkezelési intézkedéseknek, egyik esetben a szűk értelemben vett vagyonkezelésről van szó, a másikban pedig a szűk, vagy tág értelemben vett elidegenítési intézkedést is magába foglalhatja, de eb­ben az esetben, mivel e javak nem tartoznak az állandó vagyonhoz, a rendkívüli va­gyonkezelési intézkedésre vonatkozó előírások szerint kell eljárni az érvényes és meg­engedett foganatosításukhoz. Ezek után lássuk az egyes fontosabb hivatalos jogi személyek vagyonkezelését a rendkívüli vagyonkezelési intézkedés tükrében. A hatályos jog szerint négy szinten történik a javak szerzése, birtoklása, kezelése és elidegenítése. Az egyetemes egyház (közelebbről a Szentszék), az 1274 és 1275. kánonok által létesítendő új intézmények, a részegyházak (főképp az egyházmegye) és a többi hivatalos jogi személy szintjén.15 1. A Szentszék vagyonkezelése16 A Szentszék, vagy Apostoli Szék, isteni rendelkezés folytán erkölcsi jogi személy jellegével bír (113. kánon), az 1257. kánon l§-a szerint javai egyházi javak. 15 MISTÖ, L., 1 beni temporali della Chiesa (cann. 1254-1310), in 11 dirítto nel mistero della Chiesa, (Quaderni di Apollinaris 10,) Roma 1992. 389. 16 SALERNO, E, Gli Uffici, in La Curia Romana nella Cost. Ap. "Pastor Bonus”, (Studi Giuridici XXI,) Roma, 483-503.; MORGANTE, L., L'amministrazione dei beni temporali della Chiesa, 1992 Ed. Piemme Spa., 60-62. 37 ΞΞΞ—

Next

/
Oldalképek
Tartalom