Teológia - Hittudományi Folyóirat 31. (1997)
1997 / 1-2. szám - KÖNYVSZEMLE - Vanyó László: Nagy Szent Bazil: Életszabályok III, Evangéliumi Etika - Vanyó László: Nikolaosz Kabaszilasz Liturgiamagyarázata
NAGY SZENT BAZIL / Eletszabályok III, Evangéliumi Etika Nyíregyháza, 1995 (163 oldal + Szentírási idézetek jegyzéke mind a Hosszabb, mind a Rövidebb szabályokhoz, 165-183. old.). A kis kötettel teljes lett a Baszileiosz-féle Re- gúlák fordítása, mivel már 1991-ben megjelent a ״bővebben” kifejtett szabályzat, amely kötet tar- talmazza a bevezetést és az irodalmat, 1994-ben a ״rövidebben” kifejtett szabályzat szintén Orosz László fordításában, aki közben maga is ״bazilita” szerzetes lett Chevetogne-ban. A for- dító egzisztenciálisan érdekelt volt a szerzetes- atya szabályainak tolmácsolásában. Munkájához az Athénben megjelent ״Görög Atyák és Egyhá- zi írók Könyvtára” 53. kötetét használta, ami a belga + J.Gribomont OSB munkája volt. Ez a ki- adás gyakorlatilag a Migne Patrologia Graeca szövegének revideált kiadása, amelyet olyan tu- dósnak köszönhetünk, aki mindig nagy tisztelet- tel adózott Baszileiosznak, nemcsak minden so- rát, de némi túlzással minden lélegzetvételét is ismerte. Az Életszabályok III. nem olvasmányos, mert valójában ez volt a nagy egyházatya szabá- lyainak bevezetője, több mint másfél ezer szent- írási idézet, amely mind válasz a szerzetesek ál- tál feltett kérdésekre. Amikor Nagy Szent Baszileiosz a szerzetesekkel kezdett foglalkozni, ijedten tapasztalta, hogy a kor szofisztikus at- litoszférájában mindenki mindent vitat. Ezért a neki feltett kérdésekre szigorúan csak bibliai idézetekkel válaszolt, vélvén, hogy ha valaminek, akkor a Szentírás szövegének nem szabad elveszíteni tekintélyét. Ezért takarékoskodott a ״kommentárral”. Valójában az Életszabályok III. a szabályzatok első változata, a ״rövidebb” a második (azért hosszabb, mert a feltett kérdé- sekre külön-külön válaszolt élő párbeszédben, ezt jegyezték le, és a rövid válaszok sok ismétlést is tartalmaztak), a harmadik pedig a ״hosszabb” (valójában terjedelmében ez a rövidebb), ame- lyet az egyházatya élete vége felé redigeált, a tar- talmilag azonos fejezeteket egybedolgozva. Iga- zában a ״hosszabb” változat tekinthető a Baszileiosz-féle ״Életszabályok” végleges ״ki- adásának”, amelyet szerzője halála előtt dolgo- zott át és adott ki, kiküszöbölve az ismétlődő kérdéseket és válaszokat. Az ״Életszabályok III.” nem olvasmányos mű, amolyan ״testimonia”, biblikus szöveggyűjte- mény az ״Életszabályok I-II.-höz. A fordító és kiadó megtartja a megszokott li- turgikus átírást, ״Bazil”, amiről mégis meg kell jegyeznünk, hogy módosítandó lenne, mert már megjelent a Magyar Tudományos Akadémia Görög-Magyar Szótára, amely közli a lehetséges átírási módokat, melyeket tekintsünk magunkra nézve kötelezőnek. Vanyó László Nikolaosz Kabaszilasz Liturgiamagyarázata Szent Atanáz Gör. Kát. Hittudományi Főiskola, Institutum Sancto Athanasio Nominatum, 2, Nyíregyháza, 1996, fordította, a bevezetést írta Orosz László, (Bevezetés 5-20. oldal, a Liturgiakommentár fordítása: 21-137. old. Szerkesztette, nyomtatásra előkészítette: Ivancsó István) Az 5-6. századtól a ״theologia” a bizánci nyelvhasználatban szinte azonosult az ״istendi- csérettel”, az ״Istenről beszéléssel”. Ez a szó- használat jellemző már az 5. századból ránk ma- radt - főleg szerzetes szerzőktől fennmaradt - homiliákra. A Liturgia, a Biblia, a Teológia elvá- laszthatatlan egységbe ötvöződött. A liturgikus szövegek magukba asszimilálták a katekézis anyagát, az egyetemes zsinatok hittani döntéseit, amelyeket már korábbról hagyományozott bibliai olvasmányok, zsoltárok megszilárdult keretébe illesztettek. A liturgiamagyarázat őse a 4. század- ban az ún. ״müsztagógikus katekézis”, amilyené- két hagyott ránk Jeruzsálemi Szent Kürillosz, Szent Ambrus, majd a 7. században Maximosz hitvalló, akinek Müsztagógiája megjelent magya- rul, amiről a kiadvány sajnálatosan nem vesz tu- domást. (Az isteni és az emberi természetről II,
