Teológia - Hittudományi Folyóirat 31. (1997)
1997 / 3-4. szám - Rózsa Huba: A halál és az ember halál utáni sorsa az Ószövetség proto- és deuterokanonikus könyveiben
A ruach (חור: szokásos fordítása szellem, bár ebben a jelentésben ritkán szerepel az Ószövetségben) alapjelentése ״mozgásban lévő levegő”, részleteiben ״lehelés”, ״fúvás”, ״lélegzet”. Ez utóbbi értelemben közel áll a nepheshez, a ruach azonban nemcsak a fizikai jelenséget, hanem a mögötte álló létrehozó erőt is jelenti. Ezért a nephes az életet, a ruach viszont az életerőt fejezi ki. Akárcsak a nephes, ugyanígy a ruach távozása is az élőkből, embernek és állatnak egyaránt halálát (Tér 35,18; Zsolt 146,4; Préd 3,19 köv.), visszatérd- se az életre kelést (Ez 37,5; Zsolt 146,4) jelenti. Az élet lehelete (ruach chajjim) szóössze- tételben azt az életerőt, vagy életelvet jelenti, amely a testet élteti, s mint ilyen minden élőlényben, emberben és állatban egyaránt benne van (Tér 6,17;7,15). A ruach jelenti még az akaratnak, jellemnek, érzéseknek, a gondolkodásnak helyét, központját, de sohasem je- lenti az egész embert. A test (רסב: baszar)6 7 alapjelentése ״hús” (ellentétben a csonttal), tágabb értelemben az emberi test (sohasem azonban mint az ember valóságának összetevője a lélekkel), sőt jelentheti az egész emberi valóságot (azaz az ember mint egész=test, lásd 1 Kir 21,27; Szám 8,7; Préd 11,10 stb) vagy az emberi személyt is (ember kifejezés helyett a bibliai sző- vég gyakran a test főnevet használja, lásd Zsolt 56,5; Jer 17,5; Jób 2,5;34,15 stb.). Ez utób- bi értelemben lesz a test az ószövetségi antropológia egyik legjelentősebb kifejezése, amely az embert vallás-erkölcsi tekintetben jellemzi: az ember lényege szerint esendő, múlandó, törékeny vagy gyenge, vagyis csak test. A vízözön előtti bűnös emberiség állapotát ebben az értelemben jellemzi az isteni döntés: ״Nem marad éltető lelkem az emberben örökké, hi- szén csak test ő” (Tér 6,3). Mindent összevetve a test (baszar) és a lélek (nephes) mindegyike jelentheti az egész emberi valóságot, és nem az emberi valóság két önálló részösszetevőjét. Árnyaltabb jelen- tésben a lélek (nephes) az életet, a szellem (ruach) az életerőt fejezi ki, amelyek révén min- den élőlény él, távozásuk viszont a halált jelenti, de sem a nephes, sem a ruach nem ren- delkezett a testi valóságtól független önálló léttel. Mindebből következik az is, hogy az ószövetségi ember számára elképzelhetetlen volt egy olyan halál utáni lét vagy boldogság, amelyben csupán az embernek valamiféle szellemi valósága részesül, és a test abból kizárt. Ezért a halál utáni üdvös állapot felismerésének első megnyilvánulásától kezdve a test fel- támadása mindig része lett a bibliai hagyománynak. A halottról sohasem mint szellemről vagy szellemi lényről gondolkodtak, hanem mint láthatatlanná vált emberről, aki az alvi- lágban evilági létét folytatja, mégha más formában is. Az elmondottakból az is következik, hogy antropológiailag az emberi valóságnak nincs halhatatlan alkotórésze, hanem egész lé- nyében Isten teremtő tettére szorul, hogy a halál után új életre támadjon. Minthogy a bibliai hagyomány szerint minden élet eredője és adományozója JHWH, igazi élet is csak az ő közösségében lehetséges. A földi élet igazi nagy értéke tehát a JHWH-közösség. Az ember Izrael Istenéhez, JHWH-hoz való viszonya ugyanis evilágra korlátozódik, mert JHWH csak az élők Istene. Ezt erősítik meg az ismételten előforduló bibliai kifejezések, mint ״JHWH élő”, ״élő vagyok (mondja Isten)” (43 és 23 alkalommal) és az ״élő Isten” (1 Sám 17,26; MTörv 5,26; Jer 10,10; Dán 6,21.17; Zsolt 43,3; 84,3 stb). Ezek a kifejezések JHWH hatalmának hatékonyságát és valódiságát húzzák alá. Az Isten és em- bér közötti kapcsolatnak megtapasztalása csak a földi életben, evilágban, bibliai szóhasz- nálattal az ״élők földjén” lehetséges ״De hiszem, hogy meglátom JHWH jóságát az élők föld6 HAAG, H., Seele und Unsterblichkeit in biblischer Sicht, 31-93 old., közelebbről 33-42 old. י BRATSIOTIS, H., Ari. ״רשב baser", ThWAT I, (1971), kol. 850-867; - GERLEMANN, G., Art. ״רשב basar Fleisch", THAT 1, (1971) kol. 376-379 = 32
