Teológia - Hittudományi Folyóirat 30. (1996)
1996 / 1-2. szám - Kocsis Imre: A Jézus-kutatás mai állása
nyilatkoznak.9 A mérsékelt irányvonalat követő kutatók a következő előfeltételekből in- dúlnak ki: 1. Figyelembe kell venni az evangéliumok műfaját és kialakulását. 2. Tudatában kell lenni az ún. történeti vizsgálódás lehetőségeinek és határainak. 3. Meghatározott kri- tériumok alapján kell eljárni. A következő pontokban ezekről az előfeltételekről kívánunk rövid összefoglalást adni. Megjegyezzük, hogy a felsorolt alapelvek nemcsak a szaktudó- sok (biblikusok és teológusok) publikációiban, hanem hivatalos egyházi megnyilatkozások- ban, nevezetesen a Pápai Biblikus Bizottság állásfoglalásaiban is megfogalmazást nyertek. Az evangéliumok történeti igazságával kapcsolatos eligazítás - a ״Sancta Mater Ecclesia” instrukció (1964) - az első, a ״Biblia és Krisztológia” címmel megjelent dokumentum (1984) pedig a második alapelvvel kapcsolatban tartalmaz hasznos és fontos szemponto- kát. Ismertetésünk folyamán természetesen ezeket a állásfoglalásokat is szem előtt tartjuk. a) Az evangéliumok műfaja és kialakulása Jézus földi működésének megismeréséhez elsődleges forrásaink az evangéliumok, amelyek sajátos műfajt képeznek. Nem a mai tudományos igényeknek megfelelő történet- írói művek ezek, nem is szoros értelemben vett életrajzok, hanem tanúságtételek, amelyek hívő meggyőződésből fakadnak, és hitre akarnak vezetni. Az evangéliumokban az ősegy- ház hite fejeződik ki: a Názáreti Jézus a Messiás, és az Isten Fia, akinek életében, halálá- ban és feltámadásában Isten beteljesítette az üdvösségre vonatkozó ígéreteit, s aki által immáron mindenki meghívást kap arra, hogy az üdvösség részese legyen. A János-evangé- lium végén maga a szerző nyilatkozik arról, miért is írta meg művét: ״Jézus még sok más je- let vitt végbe tanítványai szeme láttára, de azokat nem írtam meg ebben a könyvben. Ezeket vi- szont azért írtam, hogy higgyétek: Jézus a Messiás, az Isten Fia, és hogy a hit által életetek le- gyen benne” (Jn 20,30-31). Az evangéliumok tehát elsősorban tanúságtevő és hitébresztő célzattal íródtak. Vi- szont tagadhatatlan, hogy történeti érdeklődést is tanúsítanak: Jézus földi működéséből mutatnak be részleteket, melyeket természetesen mindig hívő szemmel közelítenek meg és értékelnek. Az evangéliumok történeti megítélésénél szem előtt kell tartanunk azt az átha- gyományozási folyamatot is, amely az evangéliumi anyag írásba foglalását megelőzte. Az evangélisták ugyanis azt jegyezték le - természetesen egyéni szempontok szerint, sajátos teológiai célkitűzés érdekében rendezve és alakítva -, ami korábban a szóbeli igehirdetés része volt. Az ősegyház korai időszakában az igehirdetés keretében őrizték meg és adták tovább a Jézussal kapcsolatos emlékeket. Az igehirdetők kétségtelenül arra törekedtek, hogy hűek maradjanak Jézushoz, de a továbbadás mégsem csak egyszerű ismétlést jelen- tett, hanem értelmezést is. Nemcsak megismételték Jézus tanítását és a vele kapcsolatos tapasztalatokat, hanem a húsvét utáni teljesebb megértés birtokában, valamint a hallgatók helyzetének és szükségleteinek megfelelően aktualizálták és értelmező kiegészítésekkel 9 LÉON-DUFOUR, X., Les Évangiles el l’histoire deJésus, Paris 1963; W. PESCI1 (szerk.), Jesus in den Evangelien, Stuttgart 1970; KERTELGE, K., (szerk.), Rückfrage nach Jesus. Zur Methodik and Bedeutung der Frage nach dem historischen Jesus, Freiburg 1974; LATOURELLE, R., A Gesü attraverso i vangeli, Assisi 1979 (eredetileg franciául: L'accés ä Jesus par les Évangiles, Tournai-Monlrcal 1978); GUILLET, J., ״I.'accesso aüa persona di Gesü’■. LATOURELLE, R., - O'COLLINS, G., (szerk.), Prohlemi e prospettive di Teológia Fondamentale, Brescia 1980, 259-277.; MUSSNER, F., ״Rückfrage nach Jesus. Bericht über neue Wege und Methoden": AAVV., Methoden der Evangelien-Exegese (Theologische Berichte 13), Zürich 1985; GNILKA, J., ״Zur Frage nach dem historischen Jesus": Münchener Theologische Zeitschrift 44 (1993) 112־. Magyar nyelven a következő mű- vek tárgyalják a kérdést, és adnak hasznos eligazítást: KONCZ L., A mi Krisztusunk, Budapest 1975; SZABÓ E, Jézus Krisztus megközelítése, Róma 1978; KERESZTY R., Jézus Krisztus, Budapest 1995. 37
