Teológia - Hittudományi Folyóirat 30. (1996)
1996 / 3-4. szám - Xeravits Géza: Dualisztikus értelmezés a qumrâni szövegekben
Istené és az embereké között (természetesen nem az emanáció értelmében). Az Instruk- ció eredeti szövegállománya nem tesz említést róluk, ott pusztán az emberiség és Isten ke- rülnek szóba, a iii.l8b-25a interpolációjának célja azonban -más fontos, de jelenlegi tár- gyünk szempontjából másodlagos témafejlesztések mellett- az ő személyüknek bcilleszté- se a Szabályzat korpuszába.31 Ez nem jelenti azt, hogy azon kor teológiai fejlődésének tér- mékei, amikor a Szabályzatot, többek közt ezzel a szöveggel is, interpolálták,32 hiszen, leg- alábbis egyikük, fellelhető egy olyan töredéken is -ez az ‘Amrum látomásai címet viselő irat (4Q543-548,33 később még szó lesz róla)-, amelynek másolását./. T. Műik a Kr.e. II. század első felére helyezi,34 és pre-esszénus műként klasszifikálja, olyanként tehát, amelynek meg- fogalmazása kívül esik, és korábbi a Holt-tenger menti közösség kialakulásánál.35 .20דיבו״. רש םירוא תלשממ לוכ ינב קדצ יכרדב רוא וכלהתי דיבו ךאלמ •21ךשוח לוכ תלשממ ינב לוע יכרדבו ךשוח וכלהתי A Világosság Fejedelmének kezében (van) az igazság összes fiainak uralma, (akik) a Vilá- gosság útjain járnak, a Sötétség Angyalának kezében pedig az elvetemültség fiainak egész uralnia, és a Sötétség út- jain járnak Jelen szövegrészlet (1QS) a két transzcendens személy megnevezése miatt érdekes szá- munkra, itt az emberek feletti uralmukat írják le. Az, hogy ezen uralmat közvetetten, a két- féle lelkek által gyakorolják, egyéb helyekről tűnik ki, így például a Háború Szabályzatá- nak (1QM) egy passzusa, amely szintén a szövegegészhez képest késői betoldás, a lelkeket ezen személyek alá rendeli:36 .wixiii.lO־־ רואמ זאמ התדקפ ונרזועל הכרבבו יכלמ ק[דצ37 לוכו יחור תמא ותלשממב .התאו11התישע לעילב תחשל ךאלמ המעשמ ך]שוחבו ות[לשממ ותצעבו עישרהל םישאהלו לוכו .יחור12ולרוג יכאלמ לבח יקוחב ךשוח וכלהתי 31 Olymértékben, hogy az interpolálást végző szerzőnek a lelkek már nem is lényegesek, egyáltalán nem beszél róluk. Ezt illetően Id. Duhaime, op.cit. in note 17, pp.581k. 32 Ez a Kr.e. II-I. század fordulóján történhetett, Murphy O’Connor, op.cit. in note 18, p.543 az első négy hasáb beillesztésének igen stabilan meghatározható Sitz im Lebent kínál: ״les colonnes i-iv avaient été destinées á servir de préface exhortative á line Regte préexistante dönt !’esprit avail été perdu de vue” (a kiemelés tőlem — X.G.), tehát a közösséget már bizonyos távolság választja el a kezdetek obiigát Cn>x>c;-ától. 33 Jelen esetben nincs szó képzavarról, a műnek valóban fennmaradt a címe: םרמע rmn 4 ,ןגשרס בתכ ילמQ'Amramc (4Q545) közli: J.T. Milik, 4Q Visions de ‘Amram et une citation d’Origéne, Revue Biblique 80 (1972), p.77. 34 ibid, p.78. 35 B.Z. Wacholder úgy csoportosítja -együtt olyan szövegekkel, mint az ״Új Jeruzsálem leírása”, Hénok könyvé- nek 83-105. fejezetei, és a pszeudo-Dánieli iratok-, mint ideas and aesthetics of the pre-Qumranic ideology. Id. The Ancient Judeo-Aramaic Literature (500-164 BCE), A Classification of Pre-Qumranic Texts, in: L.H. Schiffinan, op.cit. in note 30, pp.260, 269273־. Kissé más megközelítésben Id. Milik, Ecrits préesséniens de Qumrán: d’Hénoch á Amram, in: M. Deleor, op.cit. in note 22, pp.91-106. 36 E.L.Sukenik, רצי תוליגמה תוזונגה ידיבש הטיסרביניאה תירבעה«, Jerusalem, 1954, a szakasz fejlődéséhez Id.J.L.-Duhaime, La redaction de 1QM XIII et Involution du dualisme ä Qumrän, Revue Biblique 84 (1977), pp.210-238. 67
