Teológia - Hittudományi Folyóirat 30. (1996)
1996 / 3-4. szám - Xeravits Géza: Dualisztikus értelmezés a qumrâni szövegekben
részben hellenizálódó, részben pedig a nemzeti eszményekben identitástudatát kereső zsi- dóság apokaliptikus, valamint• aszid körei örököseinek vonulatába.2 A qumráni közösség kéziratos hagyatéka ennélfogva elsősorban úgy jelent segítséget, és ad háttérinformációt az Újszövetség kutatója számára, hogy első kézből származó adatokat nyújt a jézuskori zsidó- ság szellemi palettájának egy olyan szegmentumáról, amely gyökereit ugyanazon forrásba ereszti, mint a kezdeti kereszténység eszmerendszere, benne így ez utóbbival párhuzamos, illetőleg ettől eltérő fejlődési vonalakat figyelhetünk meg, továbbá világossá teszik szá- munkra, mi volt a kor gondolkodásában az, amit Jézus, és nyomában első tanítványai meg- őrzésre méltónak ítéltek, és mi az, amit nem tartottak az új szintézisbe inkorporálhatónak. Tárgyalásunk kezdetén rövid kitekintést eszközlünk a חור ószövetségi használatára, majd maguknak a tekercseknek vesszük elemzés alá tanúságát. II. Az Ószövetségi Szentírás lapjain a חח igen változatos jelentéstartalommal szerepel. El- sődlegesen egy természeti-meteorológiai jelenség leírásának terminológiájába tagozódik, amennyiben a fúvó szelet jelenti. így lehet hatalmas erővel romboló szélvész (Ez 27,26 és Zsolt 48,83 Ez 13,13 és Zsolt 148,84), lehet éltető jelenség, mely a mezőgazdasághoz elen- gedhetetlen esőt hozza meg a földnek (Jer 135,7, Jer 10,13; 51,165 és 1 Kir 18,45), valamint szerepelhet a mindennapi életben kifejtett hatásaitól függetlenül szemlélve, mint teofániát kísérő, de pusztán természeti megnyilvánulás (1 Kir 19,11). Legérdekesebb talán a bűn- beesés történetének enigmatikus היווכ לרוך szókapcsolata (Ter 3,8), amellyel kapcsolatban megoszlik az exegéták véleménye, hogy vajon főnevet, avagy igei infinitivus constructust kell-e látnunk benne,6 az azonban bizonyos, hogy a teremtett világ fizikailag leírható részé- hez tartozó valóság. Ezzel rokon jelentésű a fogalom azon esetekben, amikor fiziológiai értelmet hordoz, mint emberi lélegzet. Jelen lehet a teremtés kontextusában (Tér 6,37), avagy ennek mint- egy ellentéteként, a halál összefüggésében (Jób 34,14, Préd 12,7). Ugyanígy használható a harag indulatának kifejezésére (pl. Bír 8,3), valamint az ember egyéb benső diszpozícióira is. Itt már a fogalom jelentésének igen nagy horderejű bővülését detektálhatjuk, amennyi2 Az Újszövetség palesztinai mátrixának kutatását illetően igen nagy az amerikai jezsuita, Joseph A. Fitzmyerér- deme (vonatkozó korai cikkei megjelentek összegyűjtve: Essays on the Semitic Background of the New Testament, London, 1971, legújabb tanulmányainak egyike: The Qumran Scrolls and the New Testament After Forty Years, Revue de Qumrán 49-52 [19S8 - Memorial 1 Cannignac], pp. 609-620). 3 חור םידק - a keletről jövő szél, amely veszélyessé teszi a hajózást a Földközi-tengeren, továbbá Ex 14,21, ahol a Vörös-tenger kiszárításakor az isteni cselekvés eszköze. 4 A שר הרעס idióma részeként, ahol szemantikailag is a legegyértelműbb a vihar fogalmával való közöstermésze- tűség. 5 Ez utóbbi helyek költőileg legpontosabb feldolgozásához ld. a llQPsa Creat szöveg által ránkhagyott változa- tot (vö.Xeravits G, Notes sur le llQPsa Creat 7-9 és Himnusz a Teremtőhöz Qumránból, megjelenés előtt). « Utóbbi -megjegyzendő, kisebbségi- véleményen van pl. Umberto Cassuto, A Commentary on Genesis, vol. i, Jerusalem, 1961, p.153, a kérdés összefoglalásához ld. Henri Gazelles, Prolegoménes ä une étude de l’Esprit dans la Bible, in: Von Kanaan bis Kerala, Fschr. J.I’.M. van derPloeg, Kevelaer - Neukirchen-Vluyn, 1982, p.85. י A Biblikus Teológiai Szótár 1181. kolumnája súlyos hibát ejt, amikor ezen helyhez megfelelő distinkció nélkül rendeli hozzá Gn 2,7-et, ahol nem a חור, hanem a המשנ szerepel. A két fogalom, főleg e fiziológiai síkon, ugyan rokon értelmű, mint ezt a Jb 33,4 parallelizmusa is mutatja, eredetükben, és különösen jelentés-fejlődésükben azonban mindenképp különböznek egymástól. 62
