Teológia - Hittudományi Folyóirat 30. (1996)
1996 / 3-4. szám - Vanyó László: Szent Ágoston krisztológiájának lehetséges forrásai (II. rész)
zésre a görög patrisztikában is egy példa van: Nüsszai Szent Gergely Antirrheitcusa. Az egy- házatya ezt mondja: o ava/.aßcriv e<|> eaoxoo to 71poßaxov 7to1jj.r1v Kai 81 ekeivou <t>0Eyyopevo<; Kai Tipoßaxov ectti Kai 7to1ppv. ev psv xoi avaXr!<|>0EVT171poßaxov; ev 8e xco avs1X/r|<t>0T1 Tioippv.76 Végkövetkeztetés A terjedelmes tanulmányban arra tettünk kísérletet, hogy Szent Ágoston krisztológiai nézeteinek forrásai után nyomozzunk, nem arra, hogy kinyomozzuk. Az utóbbi évtizedek- ben számos erőfeszítés történt arra, hogy a hippoi püspök splendid isolation-ját valame- lyest feloldják. Az ma már világos, hogy ő maga is vágyott görög kortársai nézeteinek meg- ismerésére. Ebben látszólag nem kielégítő görög tudása gátolta. Nem téveszthető szem elől, hogy Ágoston tanult görögül, az más kérdés, hogy élvezte-e gyermekként ezeket a ta- nulmányokat. További kérdés: ha beszélni nem is tanult meg görögül, azért olvasni nem tudhatott-e, legalább szótárral? Ma mindenki inkább erre a feltételezésre hajlik. Biztosan nem Homéroszt olvasott, hanem a Septuagintát - ez viszont biztos tény -, esetleg szótár- ral. Filozófiai és teológiai szövegeket szótár segítségével minden további nélkül megértett. Különben meglehetősen furcsa kép alakul ki előttünk: a görögül nyilván beszélő Ambrus sokkal vázlatosabb filozófiai kérdések tagalalásánál, mint - az általános felfogás szerint - Ambrus-tanítvány Ágoston. Nem tudjuk, hogy 413 után - a pelagiánus vita kezdete - men- nyíre tanult meg görögül. Krisztológiai szövegeinek átvizsgálása - amely messze nem kimé- rítő még - azt megmutatta, hogy már 396-ban lehetősége volt sokkal alaposabban tájéko- zódni szakkérdésekben - az apollinarizmusra gondolunk - amelyek túlmutatnak a feltété- lezhető latin források keretén. Vizsgálódásunk gerincéül azért választottuk a ״legszaksze- rűbb” területet, az apollinarizmust, mert ez valójában keleti tévtanítás volt, ennek ellené- re Ágoston legalább olyan tájékozottságot mutat a kérdésekben, mint keleti kollégái. A tá- jékozottságon túl fontosnak tartjuk a formulázást. Ambrus, talán éppen görög tudása biz- tonságának árnyékában, szabadabban fogalmaz. Ágostonnál szinte terminológiai aggályos- ságot találunk. Szövegei sokkal jobban megfelelnek a görög szövegeknek, mint akár a gö- röggel szuverén módon bánó Jeromosnál is. Az bizonyos: Ágoston mindig jobban külön- böztetett a lényeges és lényegtelen között, mint a sokféle tudásával néha hivalkodó Jero- mos. Szent Ágoston krisztológiai formulázásaiban nem Rufinus, nem Jeromos fordításainak terminológiájára bukkanunk, hanem szinte önálló formulázásokra, amelyek görögül tudó latin elődeinél nem találhatók meg. Epiphaniosz Anakepltalaiósziszáról maga Ágoston tett említést. Aranyszájú Szent János beszédeinek gyűjteménye latin fordításban és görög kéziratban is rendelkezésre állt a hippoi püspöki könyvtárban. Ezeket Ágoston használta, érvelt a görög szöveggel is. Ennek a könyvtárnak görög kódexállományát sajnos nem is- merjük. Nagyon valószínűnek látszik, hogy Szent Ágoston, mint tette a Vetus Latina sző- vegek esetében, melyeket mindig a vasárnapi liturgikus felolvasás előtt összehasonlított a Septuaginta szövegével, úgyanígy tett a teológiai értekezések latin fordítása esetében. 58 = ™ GNO III,1,152,29.
