Teológia - Hittudományi Folyóirat 30. (1996)
1996 / 3-4. szám - Vanyó László: Szent Ágoston krisztológiájának lehetséges forrásai (II. rész)
Fel kell idéznünk azonban egy különös mozzanatot. A Vallomásokban Ágoston a híres helyen azt mondja: ״Megkérdeztem a tengert, ...azt felelték: O teremtett minket...”,77 amely helyet érdemes összehasonlítani Jeruzsálemi Szent Kürillosz Katekéziseinek szövegével.78 Honnan ez az egyezés Ágoston Vallomásainak és a jeruzsálemi katekézisek szövege kö- zött? Az ma már nyílt ״titok”, hogy ezek a katekézisek utat találtak Nyugat és Kelet felé, mert elhangzásukkor szimultánban tolmácsolták szír és latin nyelvre. Következésképpen leje- gyezhették ezeket, és ismertté válhattak Nyugaton. A jeruzsálemi katekézisek tehát eljut- hattak Nyugatra Ambrus közvetítése nélkül. Ambrus De mysteriis és De Sacramentis c. mű- veiben hiába keresnénk a hidat. Egyébként Ágoston nagyon is jól tudta, hogy a Jeruzsále- met megjárt zarándokok mennyire akarták alakítani a helyi liturgiát a Jeruzsálemben Iá- tottakhoz. Homiletikus, anyagának - Tractatus in Joannem - szúrópróbaszerű vizsgálata mutatja, nem azt, ami kéziratban volt előtte, hanem azt, ami állandóan fejében volt, aminek alap- ján így-úgy formulázta a lényeges kérdéseket. Még több érintkezési pontot találnánk a gö- rög patrisztikával, ha az egyházatya ünnepeken mondott beszédeit vizsgálnánk át. Ezek a formulázások semmiképpen sem tekinthetők Szent Ambrus formulázásai felidézésének. Egy körülményt érdemes megjegyezni, amikor Ágoston görög nyelvi ismereteiről beszé- lünk. A görögül vitathatatlanul jól tudó Jeromos De viris illustribus c. művét nem maga for- dította görögre, hanem barátja, Antiochiai Euagriosz - Athanasziosz Vita Antonii-jának latinra fordítója - készítette el a görög verziót. Ami pillanatnyilag rejtély marad: eddig mindig Nazianzoszi Szent Gergely és Ágoston szövegeinek szószerinti egyezésére figyelt a kutatás. Ez valójában nem különös. Mert Nazianzoszi Cledonius- levelei is a Tomus-Damasi-t használták. Az igazi kérdést a Nüsszai Szent Gergely szövegeivel való egybecscngés jelenti. Ezeket senki sem fordította latinra tu- domásunk szerint, de miért zárnánk ki annak lehetőségét, hogy Ágoston kappadokiai szár- mazású elődje, Valerius, ne tartogatott volna könyvtárában néhány görög művet? Az mai ismereteink alapján elmondható, hogy Szent Ágoston tudatosan kereste a lehe- tőségeket, hogy a görög teológusok műveivel megismerkedjen, főként a kortársakévai. O maga egységben kívánt lenni keleti kollégáival, erre az egységre tudatosan törekedett. Ez a szándéka valójában fontosabb annál a kérdésnél is, hogy mennyire tudott görögül vagy mennyire nem. יל Vö. Vallomások X,9 és XI,6. 78 Kát 11,11. Jeruzsálemi Szent Kürillosz Összes művei, Budapest,. 1995, 110. old. 59 -------------
