Teológia - Hittudományi Folyóirat 30. (1996)
1996 / 3-4. szám - Vanyó László: Szent Ágoston krisztológiájának lehetséges forrásai (II. rész)
״inseparabiliter ei atque indissociabiliter inhaerens” kifejezések emlékeztetnek Ágostonéra: ״inseparabiliter habuit”. Már Órigenésznél szinte hitvallási formula: hinni kell, hogy Krisztusban volt értelmes emberi lélek (fuisse quidem in Christo humana et rationabilis anima credenda esf). A De principiis gondolatait Ágoston Rufinus fordításából ismerhette, ismerte is. A ha- sonlóságok ellenére a fenti hely értelmezéséhez ez egy forrásként nem kielégítő. A Lk 23,43-at Ambrus is exegetizálja kommentárjában61, de felfogása teljesen eltérő Ágostoné- tói, mert a milánói püspök az istenség és emberség szétválását látja Krisztus halálában. Nüsszai Szent Gergelynél találunk sok helyet, amely hasonló Ágoston soraihoz. Nem tud- juk, ismerhette-e Ágoston Nüsszai Gergely De tridui spatio c. húsvéti beszédét, amely mö- gött természetesen hosszú homiletikus tradíció áll, de a legtöbb hasonlóság ezekkel a sző- vegrészletekkel fedezhető fel.62 A megtestesülésben Isten változatlan maradt, az embert azonban jobbá tette: ״Figyelj hát, mit tesz még hozzá Teremtőd és Tanítód, aki téged alkotott, és hogy tanítson, azzá lett, amit maga teremtett: mert emberré lett az, aki az embert teremtette; Isten azonban váltó- zatlan maradt, és az embert változtatta jobbá”.63 Nüsszai Gergely Antirrheticusában olvas- suk ugyanezeket a tételeket.64 spiritus est”. Hac ergo substantia animae inter deum carnemque mediante (non enim possibile erat dei naturam corpori sine mediatore misceri) nascitur, ut diximus, deus-homo, illa substantia media existente, cui utique contra naturam non erat corpus assumere. Sed neque rursum anima illa, utpote substantia rationabilis, contra naturam habuit capere deum, in queni, ut superius diximus, velut verbum et veritatem iam cesserat. ....Nam et ״filius dei mortuus esse" dicitur, pro ea scilicet natura, quae mortem utique recipere poterat; et ״filius hominis” apellatur, qui ״venturus in dei patris gloria cum sanctis angelis” praedicatur.....Quod autem d ilectionis perfectio et meri affectus sinceritatis hanc ei inseparabilem cum deo fecerit unitatem, ita ut non fortuita fuerit aut cum personae acceptione animae eius assumptio, sed virtutum suarum ei merito delata, audi ad eam prophetam dicentem: ״Dilexisti justitiam et odisti iniquitatem; propterea unxit te deus, deus tuus oleo laetitiae prae participicus tuis.”....uta et fuisse quidem in Christo humana et rationabilis anima credenda e st, et nullum sensum vel possibilitatem eam putandum est habuisse peccati.” 61 PL 15;1S35C-1836A: ״In quo vel professio gloriosa usque ad mortem se pro nostris descendisse peccatis (ergo nec ego erubescam fateri quod Christus non erubuit voce magna profiteri), vel evidens manifestatio contestantis Dei secessionem divinitatis et corporis...Clamavit homo divinitatis separatione moriturus. Nam cum divinitas mortis libera sit, utique mors esse non potuerat, nisi vita discederet, quia vita divinitas est.”. 62 Gregorii Nysseni Opera IX,1,290,291.292-93,294,304.old: ״...o yap sijooaiav symv kcu Üsnvou «<( coo too tt!v >|nr/1]\׳ Kai avakaßsiv 015: cßookExo sijoooiav f:r/!:v a>q 7100ן XI]״ xiov auaviov OD/I Soo?xo<ra1 Sia spy® v x® ypoven , aXXa noiqorai Kara xa cpyot xov ypovov.....mnc, s:v xm aoxto ־/povra xpicxiv Eaoxov o KOpIOC 518(001 x r! xe KupSia 17)C ־/!]״ Kai xm napaSsia® oov xm / !]0X1] Kai xai״ naxp®atc yupmv....” Nem sokkal lejjebb G ergely is idézi a mondatot: ״Még ma velem leszel a paradicsomban”. Kifejezetten állítja, hogy a halálban az istenség megtartotta kapcsolatát mind a lélekkel, mind a testtel. Az Antirrheticusban is számos helyen fejte- geti ezeket a kérdéseket: GNO III, 1,152-153: itt található a halál klasszikus definíciója: a lélek cs a test elvá- lása, az üdvösség Szerzője azonban nem vált el egyiktől sem, a testtel megállította a romlást, leikével egyen- gette a lator útját a paradicsomba; 224-25: amely elemekkel az istenség egyesült, azokkal örökre megtartja egységét. Nüsszai Gergely a feltámadásnál nem feltételezi a lélek közvetítő szerepét, a lélek ugyanolyan ran- gú teremtmény- mégha szellemi természetű is- mint a test. Mind Jézus kereszthalála, mind a lélek közvetítő szerepének megítélésében Ágoston szinte végig ingadozó maradt, mint a lélek eredetének kérdésében is. 03 Tract in ev. Io. 52,3: ״Attende enim quid deinde subiungat creator tuus et magister tuus, qui te fecit, et ut te doceret factus est et ipse quod fecit; sed Deus incommutabilis mansit, et hominem in melius commutavit”. 64 GNO 111,1,223: 008...״:: yap ekeiőt! o Oeo<; ev aapK 1 EijiavEproÖq , at/pc Stspsivsv. ai./.. !:70:187] xpETtxov 1u:v xo avGpramvov, axpcnxov 6s xo Ociov, r! psv 0eoxt|1; npoq xponTjv scxiv «K1vr|xoq, 00x1: npoq xo KpEixxov a>.A0100p£vx| 00x1: 71poc xo ysipov /xo psv yap ־/::ipov oi) 7tupa81:־/::xu1, xo 5e KpEixxov odk eye 1/.8 וןe avöpconivr! 1j)um<; ev Xpiaxoi 7xpoc xo KpEixxov KEypqxai xt| xpo7n], ano xoo (|707xpxoo 7xpoo xo aijiOapxov ak.kouo0E1c1a, a7x0 xoo EntK7]poo 7xpoc xo aicripaxov, ano xoo okiyoypovioo npoq xo aiSiov, ano xoo ompaxiKoo Kai KaxEoyqpaxiopEvoo npoq xo aacmaxov xe Kai aa/T]ll1/x1axov.” = 54
