Teológia - Hittudományi Folyóirat 30. (1996)
1996 / 3-4. szám - Vanyó László: Szent Ágoston krisztológiájának lehetséges forrásai (II. rész)
״Krisztus iker-szubsztanciáját ismerjük el; az istenit tudniillik, amely alapján az Atyával egyenlő, az emberit, amely alapján az Atya nagyobb nála. A kettő azonban nem két, ha- nem egy Krisztus, nehogy ne Háromság, hanem négyesség legyen Isten. Ahogyan ugyanis az egy ember értelmes lélek és lest, úgy az egy Krisztus Isten és ember, aminthogy ezért Krisztus Isten, értelmes lélek és test. Mindezekben Krisztust, és ezek mindegyikében kü- lön is Krisztust valljuk.Ki az tehát, aki által a világ teremtődött? Krisztus Jézus, csak Isten formájában.Ki az, akit megfeszítettek Pontius Pilátus alatt? Krisztus Jézus, csak a szolga formájában. Ugyanígy mindegyikről külön-külön, amikből az ember áll. Ki nem maradha- tott az alvilágban? Krisztus Jézus, de csak lelkében. Ki fog feltámadni három nap múlva, aki a sírban feküdt? Krisztus Jézus, de csak testben. Tehát mindezekben külön-külön is Krisztust kell mondani. Ám ez az összes nem két, három, hanem egy Krisztus. Ezért mond- ta tehát: ״Ha szeretnétek engem, örülnétek, mert az Atyához megyek”, mert emberi tér- mészetének kell örülni azért, mert felvette az egyszülött Ige, hogy halhatatlanná alkotassék az égben és fenséges föld legyen, hogy a romolhatatlan por üljön az Atya jobbján.”65 Amolyan ״amalgám”-szöveg, amelyben a ״gemina substantia” Ambrus kifejezése, de megtalálható Gregorius Elvirensisnél is a De fide c. traktátusában. Az ״unus Christus...ne sit quaternitas, non Trinitas Deus”, ״unus homo...anima rationalis et caro....unus Christus Deus et homo” mind megtalálhatók Ambrus De incarnationis dominicae sacramento köny- vében. A ״halhatatlanná lett az égben és felséges föld, hogy romolhatatlan por üljön az Atya jobbján.” Az apollinarizmus kizárásával vallja a feltámadott Krisztus megdicsőült em- berségét. A test Atyával való egylénycgűségét nem fogadja el, de hogy a feltámadás után az isteni dicsőségben van Krisztus teste, azt vallja.66 Az Ambrussal való egyezés a feltűnő, de a tartalom túlmutat Ambrus írásain. Amíg a krisztológiát a szentháromságtan függvé- nyeként kezeli, addig függ Ambrustól, amikor azonban a krisztológiai kérdések önállósul- nak, már nem mondható. A ״persona” fogalma mindjobban előtérbe kerül Ágostonnál, és a személyi egység kérdésének taglalásával automatikusan közelít a keletiek felfogásához, vagy a keletiek felfogásának mind behatóbb ismerete eredményezte nála az érdeklődés el- tolódását a személyi egység kérdései felé? A redditus animae és dilatio animae modellje Ágostonnál számos helyen feltűnik. Szentírási és filozófiai elemek váltakoznak a következő szövegben: ״Mondd meg nekem , kérlek, hogyan mész önmagadhoz? Csak nem hagytad el magadat, hogy eljöjj hozzánk? Főként, hiszen nem is magadtól jöttél, hanem az Atya küldött téged? Mert azt tudom, hogy kiüresítetted önmagadat, de amiért felvetted a szolgaalakot (Fii 2,7), nem azért volt, mert az Isten formáját vagy azt, amelyhez visszatérsz, elvesztetted, vagy amit kaptál, azt veszi65 Tract in ev .Io. 52,3: ״Agnoscamus geminant substantiam Christi; divinam scilicet qua aequalis est Patri, humanant qua maior est Pater. Utrumque autem sintul non duo, sed unus est Christus: ne sit quaternitas, non Trinitas Deus. Sicut enint unus est homo anima rationalis et caro, sic unus est Christus Deus et homo: ac per hoc Christus est Deus, aninta rationalis et caro. Christum in his omnibus, Christum in singulis confitemur. Quis est ergo per quent factus est mundum? Christus Jesus, sed in forma Dei. Quis est sub Pontio Pilato crucifixus? Christus Jesus, sed in forma servi. Item de sungulis, quibus homo constat. Quis non est derelictus in inferno? Christus Icsus, sed in anima sola. Quis resurrecturus triduo iacuit in sepulchro? Christus Iesus, sed in carne sola. Dicitur ergo et in singulis Christus. Verum hoc omnia non duo, vel tres, sed unus est Christus. Ideo ergo dixit, Si diligeritis me, gauderetis utique, quia vado ad Patrem: quia naturae humanae gratulandum est, eo quod sic assumpta est a Verbo unigenito, ut immortalis constitueretur in caelo atque fieret terra sublimis, ut incorruptibilis pulvis sederet ad dexteram Patris.” 66 Párhuzamokként lehet említeni Nazianzoszi Szent Gergely Or. 40,46-ot PG 36;424B-C. Nüsszai Szent Gergelynél az Antirrhelicusból: GNO 111,1,204,14-30; 202,3 kk.; 222,1-15; 230,1 kk. — 55 =
