Teológia - Hittudományi Folyóirat 30. (1996)
1996 / 3-4. szám - Vanyó László: Szent Ágoston krisztológiájának lehetséges forrásai (II. rész)
A Fii 2,7 ״szolgaalakját” ecseteli Ágoston : ״...a szolgaalak, amelyet felvett az egyszülött Fiú...gyermek volt, növekedett mint ember, járt mint ember, éhezett, szomjazott mint em- bér, végül szenvedett mint ember, felfüggesztették a fára, megölték, eltemették mint em- bért: ugyanebben az alakban feltámadt, ugyanebben az alakban ment fel a mennybe tanít- ványai szeme láttára, ugyanebben az alakban jön el az ítéletre.”53 Igen hasonló helyeket ta- lálunk Athanasziosznál54 és Nazianzoszi Szent Gergelynél is.55 A János-evangélium magyarázatánál is foglalkozott Ágoston az apollinarizmussal: ״Micsoda Krisztus? Ige és ember. Nem úgy ember, hogy csupán test, hanem mivel ember, testből és lélekből áll, hiszen teljes az ember Krisztusban. Nem vehette fel a silányabb részt, és a különbrészt elhagyta volna: mivel az ember testnél különb része a lélek. Mivel tehát teljes az ember Krisztusban, mi a Krisztus? Ige, mondom, és ember. Mi ez az Ige és ember? Ige, lélek és test. Tartsátok ezt, mert nem hiányoztak olyan eretnekek ebben a kér- désben sem, akiket már rég eltaszítottak a katolikus igazságtól: ám a tolvajok és rablók nem az ajtón keresztül lépnek be, a nyájjal incselekedni nem szűnnek meg. Apollinaristáknak mondják ezeket az eretnekeket, akik azt merészelték állítani, hogy Krisztus semmi más, mint Ige és test, nem vett fel emberi lelket véleményük szerint. Néhányuk azonban nem tagadhatta, hogy Krisztusban volt lélek. Lássátok az elviselhctet- len esztelenséget és képtelenséget. Azt elfogadják, hogy nem eszes lelke volt, de tagadják, hogy értelmes lelke volt, a jószág lelkét adják neki, megvonják az ember lelkét tőle. Miköz- ben megvonták Krisztustól az értelmet, maguk nem tartották meg az értelmet. Legyen tá- vol ez tőlünk, akiket a katolikus hitre alapoztak és azzal neveltek. Ez alkalommal tehát in- tem Szereteteket, hogy amint a fenti olvasmányokkal is már eléggé oktattunk benneteket a szabellianusok és ariánusok ellen, a szabelliánusok ellen, akik azt állítják, hogy az Atya az, aki a Fiú, az ariánusok ellen, akik azt állítják, hogy más valami az Atya, más valami a Fiú, mintha nem ugyanabból a lényegből való volna az Atya és a Fiú, tanítottunk titeket, amennyire emlékeztek, és emlékeznetek kell, az eretnek photinianusok ellen is, akik Krisz- tust merő embernek mondták Isten nélkül, a manicheusok ellen, akik csak Istennek tart- ják ember nélkül, ez alkalommal a lélekről oktatunk titeket az apollinaristák ellen is, akik azt állítják, hogy Urunk Jézus Krisztusnak nem volt emberi lelke, vagyis szellemi lelke, ér- telmes lelke, mondom, amelynek birtokában különbözünk az állattól, mert emberek vagyunk.”56 53 Tract, in ev. Io. 40,4: ״...forma servi, quam accepit unigenitus Filius.—infans fuit, crevit ut homo, ambulavit ut homo, esurivit, sitivit ut homo, postremo passus ut homo, suspensus in ligno, occisus, sepultus ut homo: in eadem forma rexurrexit, in eadem forma ante oculos discipulorum ascendit in caelum, in eadem forma venturus est ad iudicium.” 54 Epistola ad Maximum philosophum, PG 26;1089: ״O0ev pqSs ye'/uxTai xiq 'Asymv jtaunov Kai qXuctav ovopaCtov, eat auSqoiv, xai ijiayEiv, mi msiv, Kat ixaGsiv, iva ון1ן, xa 15ta xou ciopaxoq apvoopEvoq, apvqosxat xe/.eov Kat xr!v 51 qpac; s7118qp.tav aoxoo .....Tao tu xotvuv Kaxavotov o aiuaxoc, paGqxm, oxt [ ipBifoc tu:v T]v siti <t>axvqq, xouq 8e j-iuyoo; unrxacE npooKovoopEvo«; 071 auxiov. Kai naiSiov liev eu; Aiyotcxov K«xqA,0E, xa Ss xmponoiqxa xq; E1<S«!Zo/-uxpEt«c Kaxqpyqas. mi EoxaupdqiEVOc; oapKi, VEKpooq ék noXkovt y povov; cta7t£vxa<; qyi:1pr.'* s5 Ep.ad Cledonium II. Ep.102,24-30, SC 208,82-84: ״ Tu; 8s ook av auxoxx; ayaaatxo xq; 7xoc15e\)GS(0q, oi oa<|>m<; aoxoi xa Xpiaxou Siaipoovxsq, Kai xo fu:v, sysvvqGq, Kai EixEipactOq, Kai cjtEivqaE, Kai sSnpqasv, EKoniaos XE Kai unvraos, xra avOpmítivm npoavspovxE;, xo 5e , 0710 ayyeXmv EÖo^aoOq, rai xov Jisipaaxqv EviKqctE, Kai sOpEips Axxov ev ev Epqpo), Kai E0pE1(/EV 00x111, Kai OTiEpOcv Oauioaq; ejxe^eooe, xq Gsoxqxi ZoyiCouíO'oi.....” 5 0 Tract, in ev. Io. 47,9: ״Quid est Ch1־istus?Verbum et homo. Nec sic homo, ut sola caro: sed quia homo, constat ex carne et anima, totus autem homo in Christo. Non enim partem deteriorem suscepisset, et partem 51
