Teológia - Hittudományi Folyóirat 30. (1996)
1996 / 3-4. szám - Vanyó László: Szent Ágoston krisztológiájának lehetséges forrásai (II. rész)
Ágoston állításainak lényege: Krisztusban teljes volt az ember, nem a jobbik rész elha- gyásával vett fel silányabbat, hiszen a lélek különb a testnél, az értelmes lélek megvonásá- val állati lelket tulajdonítottak Krisztusnak. Ugyanezt a sorrendet találjuk Nazianzoszi Szent Gergely Kledonioszhoz írt első levelében.* 57 Nüsszai Gergely Antirrheticusában ugyanezek a a tételek megtalálhatók, csak sokkal tételszerűbben, kevésbé retorikus forrná- ban. Ezek a nem retorikus formák mégis jobban hasonlítanak Ágoston retorikus tételei- hez, mint Naizanzoszié. Nüsszai Gergely megállapításai filozófikusabbak.58 Nüsszai Szent Gergely Antirrheticusci szinte minden összefüggésben leszögezte, hogy a test értelmes lélek nélkül nem nevezhető emberi testnek, az isteni természettel egyesített lény sem nevezhe- tő igazi értelemben embernek. A ״teljes ember” (holosz anthróposz) mindkét Gergelynél előforduló kifejezés. Ennek megfelelője Ágostonnál a ״totus homo”. A ״pars deterior” és ״pars melior” a testnek és a léleknek felel meg, és ugyanilyen viszonylatban található a két Gergelynél is. Nagyon érdekes és összetett kérdést tárgyal a János-traktátusokban egyik helyen Ágos- ton, nevezetesen az Ige és lélek kapcsolatát. Mikortól van meg ez a kapcsolat a Logosz és a lélek között, vajon a kereszthalálban megszakadt-e, vagy nem. A kérdés annál érdeke- sebb, hiszen Órigenész a megtestesülés előtt is feltételezte a Logosz és praeexistens embe- ri lelke kapcsolatát, amit sokan hevesen kritizáltak. meliorem deseruisset: pars quippe hominis melior est anima quam corpus. Quia ergo totus homo in Christo, quid est Christus? Verbum, inquam, et homo. Quid est Verbum et homo? Verbum, anima et caro. Tenete hoc, quia non defuerunt haeretici et in ista sententia, pulsi quidem iam olim a veritate catholica: sed tamen fures et latrones non intrantes per ostium, insidiari ovili non desinunt. Apollinaristae haeretici dicti sunt, qui ausi sunt dogmatizare quod Christus non sit nisi Verbum et caro: animam humanam non eum assumpsisse contendunt. Nam et aliqui eorum fuisse in Christo animam, negare non potuerunt. Videte absurditatem et insaniam non ferendam. Animant irrationalem eum habere voluerunt, rationalem negaverunt; dederunt ei animam pecoris, subtraxerunt hominis. Sed illi abstulerunt Christo rationem , non tenendo rationem. Absit hoc a nobis, in fide catholica nutritis atque fundatis. Ex hac ergo occasione admonuerim Charitatem vestram, ut quomodo superioribus lectionibus satis vos instruximus adversus Sabellianos et Arianos; Sabellianos qui dicunt, ipse et Pater qui Filius; Arianos qui dicunt, aliud est Pater, aliud est Filius, quasi non sint eiusdem substantiae Pater et Filius; instruximus etiam quantum meministis, et meminisse debeatis, contra haereticos Photinianos, qui solum hominem Christum sine Deo esse dixerunt; contra Manicheos, qui solum sine homine Deum; ex hac occasione de anima instruamus vos et contra Apollinaristas, qui dicunt Dominum nostrum Iesum Christum non habuisse animam humanem, id est animam rationalem, animam intelligentem, animam, inquam, in qua distamus a pecore, quod homines sumus.” 57 SC 208, 40-42, 50, 52,62.)״...Mq atcaxaxroaav oi av0pro7tot , uqSs amxiaaOcoaav, avOptottov avouv Ssxopcvotxov lCup1a1cov....1v oX.ro av0pro7tro reo auxro Kat ©ero oXoq avGprortog ava7tXaa0q rtccrov u7to xqv apapxtav....Et p£v yap a>;n)־/oq o av0pro7toc; , xouxo Kai Apsiavoi Xsyouaiv, tv s7tt xqv Ocoxqxu xo 7ta0oq s vsyKcoatv, xou Ktvoovxoq xo oropa, xouxou xai 7taayovxo<; . Et Se Eptpuyo<; , ei lu:v ou vospoq , Ttroq Kai otv0p<o7tcx;סט yap «vom׳ Vvov o av0pro7to<;. Kat avayKq xo ayqpa psv av0pro71Etov sivat Kat xr!v OKqvqv, xr!v 80 tpuxqv 1717100 xtvoq, r| ßooq,ף aXXou xrov avoqxrov....©soxqq yap psxa crapKoq povqq ouk av0pro7toq, a XX ooSs ףחjyqq povqq, ouSe apijioxcprov /<nptq xoo vou, o Kat paXXov avOprottoq. Tqpst ouv xov av0pro7tov oXov....SapKa yap sivat ipuxqc EoxsXsoxspov, 71 ac xrov so ijipovouvxrov opoXoyqact. ” 5 8 GNO 111,1,133, 140,141,165:״...o yap ek H<v>־/r|c vospag Kat oropaxog oovEcxqKrog av0pco7to<; XsyExat. ro 8e pr! oovE7uv0E1xat xa 8uo, 7ttoq q xou av0pro7tou KXqotq E()1appoo0qoExa1; ..... o avOperatvqv oapKa Kat x auxqv !:mjAVyov npoaoiKt^cov xro Xoyro ou8sv Exspov q oXov ouvatixst xov av0pa>7xov. ouSev yap aXXo Ttapa xqv voepav (jmatv xqq av0pro7ttvq<; tpuxq? sax tv tStropa 81a xo ev 7taot xou; aXXotc Kotvrovtav sivat qptv 7tpog xa aXoya....o 8s xo Kupuaxaxov aijiatprov xou av0pro7tou, xouxo Se ectxiv o vouq, Kxqvoq «71e8ei£e x o XsirtopEvov. xo 5e Kxqvoq ouk av0pto7toq.” 52
