Teológia - Hittudományi Folyóirat 30. (1996)

1996 / 3-4. szám - Rózsa Huba: A messiási eszme kérdése a mai biblikus kutatásban

A mai kutatás eredményei alapján a következő megállapításokat tehetjük:

1° A messiási szövegek redakciótörténete a szövegek kialakulásának folyamatszerű- ségét igazolják, azaz ezeknek a szövegnek keletkezéstörténetük van. Ugyanakkor ez a keletkezéstörténet végső állomásra, a kánoni szövegre irányítja a figyelmet. Ezen a szinten találjuk egy-egy jövendölés sugalmazott jelentéstartalmát. Mindez azt is jelenti, hogy a messiási valóság korai felvázolását nem lehet keresni az ún. messiási szövegekben.

2° A redakciótörténet alapján a szöveg kialakulásának folyamatát, azaz a keletkezés- történetét értelmezéstörténetnek foghatjuk fel: a messiási eszme ill. a szakaszok a jeruzsálemi királyeszme újraértelmezése a fogság alatt és után. Az újraértelmezés végső horizontja (kánoni forma) a végidőbeli üdvösség: az eszkatológikus isteni uralom. Az izraelita végidővárás azonban jóval szélesebb mint a messiásvárás, mert ez csak az egyik hagyományvonulata annak, amit Izrael a végidőbeli isteni uralomtól remélt.

3° Ha a messiási eszme fokozatos kibontakozásával számolunk is, kritikusan kell azonban nézni azokat a véleményeket, amelyek a jeruzsálemi királyeszme és pró- fétai királyszövegek fogság előtti eredetét kétségbe vonják, és azt, hogy ezekben szövegekben a jövőbeli üdvösség bármiféle távlata található lenne.

4° A messiási eszme és várakozás jobban a történelem és a szociológia összefüggésé- be került (az izraelita királyság és történelem tapasztalatainak hátterében). Ezzel a Messiás alakja és uralma erőteljesebben a történelemre és társadalomra vonat- koztatott. Olyan remény hordozója, ami reális egyéni és közösségi várakozásnak felel meg.

Összefoglaló kiértékelés

36