Teológia - Hittudományi Folyóirat 30. (1996)
1996 / 3-4. szám - Vanyó László: Szent Ágoston krisztológiájának lehetséges forrásai (II. rész)
Teológia 1996. 3-4. szám VANYÓ LÁSZLÓ Szent Ágoston krisztológiájának lehetséges forrásai II. RÉSZ. A tanulmány második része azokkal a görög szerzők és Ágoston formulái között kimu- tatható egyezésekkel foglalkozik, amelyek nem vezethetők le más görögül tudó latin kor- társ szerzők ismeretéből, mint pl. Szent Ambruséból. Tagadhatatlan és joggal feltételezett forrása Ágostonnak a görögül is kiválóan tudó Ambrus, csak kérdés, hogy a hippoi püspök minden krisztológiai tartalmú formulázása levezethető-e a milánói püspök írásainak isme- rétéből. Minthogy a krisztológiáról van szó, Szent Ambrus De incarnationis dominicae sacramento c. műve terminológiai szempontból átvizsgálandó.1 A kappadokiai atyák közül a két Gergely, Nazianzoszi és Nüsszai, áll érdeklődésünk középpontjában. Nazianzoszi Szent Gergely számos megállapítása szinte szállóigévé vált a teológiai irodalomban, tagad- hatatlanul ismerte ezeket Ágoston is, de számos fejtegetése szellemében és tartalmában in- kább Nüsszai Szent Gergelyre emlékeztet. Ez a jellegzetesség feltűnő, de szoros értelem- ben vett irodalmi függést nem sikerült kimutatni eddig Ágoston és Nüsszai Gergely között, bár megsokasodtak a regisztrált terminológiai és gondolati egyezések. 1. Új felfedezések Jelenleg még inkább feltételezések talaján mozgunk, de mégis érdemes megjegyezni: Észak-Afrikát az 5. század elején sokkal több szál kötötte össze Konstantinápollyal, mint gondolnánk. Nagy Konstantin praefectus praetorio-jának, Ablabiosz felesége volt Theodoszia, aki feltehetően Ikonioni Amphilokhiosz nővére volt, és Nazianszoszi Szent Gegely rokona. Theodoszia volt az, aki Konstantinápolyban saját házát Gergely rendelke- zésére bocsájtotta, talán ő is kezdeményezte idehívását, és fia volt Seleucos, aki 412-415 között Eszak-Afrikában praefectus praetorio volt! Bizony Szent Ágoston püspöksége ide- jén. Ágoston 265. levelének címzettje Seleucina, akiről közelebbit nem tudunk. Ez élőké- lő hölgy, akit ״honoranda famula Dei”-nek mond a megszólításban, kétségtelenül keleti 1 A művet ugyan a Patrologia Latina szerint idézzük, de az Opera di Sant Ambrogio 16, Lo spirito Santo, II mistero deli Incarnazione del Signore c. kötetet használjuk. (Biblioteca Ambrosiana, Citta Nuova Editrice, Mediolani/Romae, 1979, amely Faller, O., SJ, CSEL LXXIX, 1964. latin szövegét közli, de teológiai kommen- tárral is, amely megadja Ambrus forrásait, ami nem közömbös Ágoston megítélése szempontjából sem. : 37 :
