Teológia - Hittudományi Folyóirat 29. (1995)
1995 / 1. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Ócsai József: A húsvéti vigilia és a feltámadási körmenet
ban, mind az Eucharisticum mysteriumban. APaschalis sollemnitatis utalása megerősíti az Eucharisticum mysterium precízebb meghatározását. Tehát kérdésünk szempontjából leszögezhetjük a húsvéti vigilia kezdetének hatályos jogállását: A vigilia ideje a nagyszombatról húsvétvasámapra virradó éjjel, melynek legkorábbi kezdete a szürkület után vagy legalább a naplemente után van. Végső soron a legkorábbi engedélyezett időpont a naplemente utáni. Magyarországi viszonylatokban március 23. és április 24. között — a húsvét két szélső időpontja között — 18:00 és 18:45 között nyugszik le a Nap. Az esetek többségében ilyenkor már áttérnek a nyári időszámításra, ezért a fenti idők 19:00 és 19:45-re módosulnak. A szertartásokat általában egész órakor kezdik, így a leghamarabbi időpont a húsvéti vigilia kezdetére a nyári időszámítás szerinti este 8 óra. A húsvéti vigilia és a feltámadási körmenet törvényes rendje Amint azt a 3. fejezetben bemutattuk, a húsvéti vigiliának és a feltámadási körmenetnek az utóbbi években kialakult felcserélődése nem nevezhető emberemlékezetet meghaladó jogszokásnak Arról beszélhetünk, hogy a feltámadási körmenet mint olyan, emberemlékezetet meghaladó jogszokás. Azt is elmondtuk, hogy a vigilia és a körmenet előírttól eltérő kezdete törvényerőre emelkedhetne ugyan, ha a jog kifejezetten nem tiltaná (reprobálná) az előírttól való eltérést. A mi esetünkben pedig kifejezetten tiltja (elveti) ezt. Ez a Paschalis sollemnitatis rendelkezésben két helyen is megmutatkozik: a 3. és a már idézett 78. pontban. A 3. pontban helyteleníti a rendelkezés a vasárnap előesti mise módjára megtartott vigiliát — tehát itt benn- foglaltan céloz a túl korai kezdetre —, és azt, hogy egyes vallási gyakorlatokat előnyben részesítenek a vigíliával szemben. Gondolhatunk itt a feltámadási körmenetre. A 78. pontban pedig kifejezetten előírja, hogy „az ellenkező és itt-ott meghonosodott visszaéléseket és szokásokat, amelyek szerint a húsvéti vigiliát a vasárnap előesti mise órájában ünnepük, el kell vetni". Végeredményben elmondhatjuk, hogy a hazánkban 1955 után kialakult gyakorlat — mely a vigiliát a késő délutáni időpontban kezdi, arra való tekintettel, hogy a feltámadási körmenet a végén a „szokott" kora esti időben legyen — semmiképp sem törvényes. A vigiliát — amint azt a 4. fejezetben kimutattuk — hazai viszonylatokban este 8 óra körül lehet kezdeni leghamarabb. A kérdés tehát az, hogy mit kezdünk a körmenettel? Pasztorális irányelvek Különböző megoldások lehetségesek a probléma áthidalására. Elvileg nem lehetetlen, hogy a körmenetet a vigilia előtt tartsuk meg. Ez azonban gyökerében ellenkezik a liturgia szellemével. Megtarthatjuk a körmenetet úgy, hogy a tűzszentelést a templomon kívül, egy távolabbi helyen végezzük, s onnan vonulunk be a templomba. Igaz ez nem „az" a feltámadási körmenet, amit megszoktunk. A legkézenfekvőbb megoldás, ha a körmenetet az előirt időben elkezdett vigilia végén tartjuk meg. Az Esztegom-Budapesti Főegyházmegye Zsinata is azt írja elő, hogy a vigiliai szertartásnak meg kell előznie a körmenetet. Rendelkezéseiben pedig nyomatékosítja a sötétedés utáni kezdetet a Paschalis sollemnitatis-szal összhangban.14 A sötétedés utáni kezdettel kapcsolatban felmerülő panasz, hogy így a szertartás módfelett belenyúlik az éjszakába, és a közbiztonság esetleges hiánya sokakat távol tarthat. Erre logikusan válaszol meg a Paschalis sollemnitatis: 63
