Teológia - Hittudományi Folyóirat 29. (1995)
1995 / 4. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Erdei Árpád: Az értelmi fogyatékos gyermekek érzelmi, erkölcsi és vallási nevelése
minden plébánia akkora legyen, hogy mindenki mindenkit ismerhessen. Az érsek hozzáfűzte, hogy a főparancs szerint csak azt szerethetjük, akit ismerünk. Tapasztalatból tudom, hogy nem kell feloszlatni a mammut közösségeket, hiszen ennek a formának is lehetnek előnyei és lehetőségei. Mégis elkerülhetetlen, hogy kiscsoportokat hozzunk létre, melyekben lehetőség nyílik a találkozásra és a kapcsolatteremtésre. A közösség az a hely, ahol az egyház megtapasztalható, ahol reflektálnak az életre, ahol a vallásos dimenzió szóban és szentségben megnyilvánul, ahol Isten ígéretei megvalósulnak az Úr szavai szerint: „Ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük" (Mt 18,20). Forrás: Diakonia 25.1994.1.1-5. Fordította: Mindszenti Valéria Erdei Árpád AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOS GYERMEKEK ÉRZELMI, ERKÖLCSI ÉS VALLÁSI NEVELHETŐSÉGE „Terveid, Uram, felfoghatatlanok, s milyen tömérdek a számuk" (Zsolt 139,17) Kik az értelmi fogyatékosok? Oligofrénnek, azaz értelmi fogyatékosnak nevezi a szaknyelv mindazokat, akiknek értelmi képességei elmaradnak az adott korosztály mentális adottságaitól. Az elmaradottság foka kifejezhető az átlagos IQ teljesítmény százalékban kifejezett csökkenésével, vagy az adott korú értelmi fogyatékos mentális teljesítőképességének megfelelő kor megadásával. A fogyatékosság mértéke szerint három fő csoportra oszthatók: beszélünk a debilitásról, az imbecillitásról és az idiotizmusról. 1. A debilisek enyhe fokban fogyatékosok, a felnőtt korúak értelmi képessége egy 10-12 éves gyermek szintjének felel meg. A gondolkodási funkciók területén a legnagyobb az elmaradásuk. Számukra elsősorban a konkrét érzékelhető világ ismerhető meg, de mivel tapasztalataikat kevésbé tudják a fogalmi gondolkodás segítségével elrendezni és általánosítani, szemléletes világképük is sematikusabb lesz. Csak olyan szóbeli közléssel kapott ismereteket képesek megérteni, amelyek absztrakciós szintje nem magas. 2. Az imbecillisek 4-5 éves gyermek értelmi szintjén állnak. Az összefüggéseket konkrétumok szintjén nehezen ismerik fel, a valóság jelenségeit elszigetelten érzékelik. „Az imbecillis azon az absztrakciós szinten alig jut túl, amely a tárgyak és tulajdonságaik, személyek és cselekvéseik, elemi természeti jelenségek stb. szóbeli megnevezéséhez szükséges. Az imbecillis számára a megnevezés, az elemi, szembetűnő', vagy valamilyen cselekvés szempontjából fontos összefüggés rövid szóbeli megfogalmazása a gondolkodás legmagasabb foka."1 242
