Teológia - Hittudományi Folyóirat 29. (1995)
1995 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Sulyok Elemér: A Szentírás szociológiai megközelítése, fundamentalista olvasata és értelmei
inkább keletkezési körülményeiről hallunk: arról, hogy Közép- és Dél-Amerika politikai és gazdasági, társadalmi és kulturális adottságai között alakult ki a II. Vatikáni zsinat ösztönző hatására. Amilyen nehéz vállalkozás mibenlétét és változatait körvonalazni, legalább olyan nehéz feladat bibliaolvasatát megállapítani. „A Szentírást saját szociális-kulturális és politikai alapállásából kiindulva olvassa és a nép konkrét szükségleteire vonatkoztatja", hiszen a Bibliában minden kor minden emberének táplálékot kell találnia hite és élete számára1. Nem tagadja a történetkritikai módszer és a szinkron megközelítések jogosultságát, ám figyelmét a Szentírásnak a mai életkörülmények felvetette kérdésekre adandó válaszaira összpontosítja: „...azt az értelmezést keresi, amely a nép mai élethelyzetéből nő ki. Ha az emberek elnyomatásban élnek, olyan táplálékot kell a Szentírásban találniuk, amely küzdelmükben és reményeikben segíti őket. Nem lehet eltekinteni a konkrét valóságtól. Ellenkezőleg, egyenesen ki kell mondani és az Ige fényébe kell állítani. így lesz hiteles a keresztény magatartás, amely az igazságosság és a szeretet által a társadalom megváltoztatására törekszik. A hit az írásban talál lendítő erőt a teljes felszabadításért való harcra. — Ez a megközelítés a következő néhány megfontoláson alapul: Isten jelen van népének történetében, és meg akarja váltani a népet. Ő a szegények Istene, aki nem tűr sem elnyomást, sem igazságtalanságot. így az egzegézis nem maradhat semleges. Miként Istennek, úgy a szentírás- magyarázatnak is a szegények pártjára kell állnia, és fel kell lépnie az elnyomottak felszabadításáért." E megfontolások — természetszerűen — a betegekkel, a bűnösökkel, a kitaszítottakkal és az elnyomottakkal vállalt szolidaritásban válnak jelentőssé. „A Szentírásnak mint a felszabadítás szavának legmegfelelőbb címzettje a szegények közössége. Az elnyomottak felszabadítása ugyanis társadalmi cselekedet. Ezen kívül a Biblia szövegeit közösségek számára írták, és olvasásuk elsősorban közösségekre van bízva. Az 'alapító eseményekből' (kivonulás Egyiptomból, Jézus szenvedéstörténete és feltámadása) áradó erőnek köszönhetően, amely képes a történelem folyamán új fordulatokat hozni, Isten szava mindig időszerű, s az is marad." Miként az eddig ismertetett megközelítéseknek, az utóbbinak is megvannak a maga sajátos értékei, ugyanakkor azonban a kockázatai is. Az értékek az idézetekből világosan felismerhetők, s első hallására azt a programot juttatják eszünkbe, amellyel Jézus közénk jött. Veszélye már kevésbé érzékelhető. De, ha csupán arra gondolunk, hogy kivált a harmadik világban milyen nyomasztó szociális gondok között élnek embertársaink, akkor megérthetjük annak kísértését, hogy az evangélium transzcendens eszkatológiája egyoldalúan, netán kizárólagosan immanenssé váljék. A Szentírás kontextuális megközelítései közül a Bizottság másodszor a feminista szentírásmagyarázatot említi és taglalja. E megközelítés a 19. század végén az Egyesült Államokban született, és századunk hetvenes évei óta a női emancipációért folytatott küzdelmek és mozgalmak révén új erőre kapott. Témája és célja egyértelmű és világos. Az előbbi: a nő, az utóbbi: a nőt ugyanazok a jogok illetik, amelyek a férfit. A dokumentum a feminista bibliaértelmezés és magyarázat három formáját ismerteti: 1. a mdilmlis megközelítést; amely a Szentírást — minthogy férfiak írták, következésképpen a férfiak szemszögéből — teljesen elutasítja; 2. az újortodox magyarázatot, mely elfogadja a Szentírás tekintélyét, mivel a gyengék pártját fogja, s így bennfoglaltan a nőékét is; 3. a kritikus formát, mely szubtilis módszerekkel igyekszik tisztázni a nőknek Jézus környezetében és Szent Pál egyházaiban betöltött tisztét és szerepét. 145
