Teológia - Hittudományi Folyóirat 28. (1994)
1994 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Söding, Thomas - Gáspár Csaba László (ford.): Maroknyi nyáj? A föld sója? - Az Újszövetség és új egyházkép keresése
hitvallásnak csak egyes részleteit tartja személyére nézve kötelezőnek. Istenképének megformálásához, vallásosságának gyakorlásában elfogulatlanul vesz át ösztönzéseket a buddhista, a hinduista, az animista hagyományoktól. Mindennek következtében egyre viszonylagosabbá válnak azok a vonások, melyek a keresztényeket megkülönböztetik a többi vallás követőitől, nem is szólva a keresztény felekezetek különbségeinek fellazulásáról. Ez a széles szellemi mozgás számos szempontból pozitívan ítélendő meg: így például az a folyamat, mely oldja az egyházi tekintélyekhez való makacs ragaszkodást, lebontja az idegen hatásokkal szembeni merev önvédelem falait, egyszersmind elismeri más vallások magas értékeit, a teológiában és az egyházban tudomásul vesz és gyakorol egy törvényes — mert az evangélium által megalapozott — pluralizmust. Csakhogy a pluralizmus és a szellemi zűrzavar közötti határ cseppfolyós. A sokrétű érdeklődés leplezhet éppenséggel felszínességet, a tolerancia jellegtelenséget, a nyitottság pedig gondolati erőtlenséget. Fölöttébb szükséges az éleslátás, melyet azonban nehéz megvalósítani, illetve eredményét az egyházi közösség építésében hasznosítani. Az átfogó társadalmi trend a hit privatizálására, a vallás funkcionalizálására és a rejtett szinkretizmusra any- nyira erős, hogy még oly elkötelezett közösségek, még oly tehetséges hittanárok, még oly nyitott plébánosok sem állhatják útját, ha csupán egyénileg cselekszenek. Az egyházak új önmeghatározásához önkritikus elemzésére van szükség, melynek során újra föl kell fedezniük hivatásukat. Az Újszövetség közösségmodelljeinek vizsgálata Az újszövetségi egyházképek vizsgálata nem táplálhat valamiféle biblikus romantikát. Az egyháznak soha nem volt amolyan idillikus kezdeti állapota. A tétel, mely szerint az egyház történelme a jézusi ideáltól való folyamatos távolodás története — bármennyire kritikusnak és felvilágosultnak tünteti is föl magát — nem más, mint egy kritikában és felvilá- gosulatlan tudat kifejeződése. Az ősegyház kora óta oly mértékben megváltoztak a szociális, társadalmi, kulturális és technikai létfeltételek, hogy az újszövetségi egyházi struktúrák felélesztése mindenképpen elhibázott. Ennek ellenére igen időszerű az újszövetségi egyház-formák kutatása. Az egyház minden re-formját, mely valóban új perspektívákat nyitott, döntően meghatározta a kezdetekre irányuló reflexió. Az egyházi önazonosság egyik lényeges előföltétele az eredethez fűződő hűség. Ennek alapja nem csupán egy formálisan maradandó textus- és hagyomány elv; az alap sokkal inkább a „kezdet dinamikájá"-ban rejlik (A. Vögtle): abban a roppant, hasonlíthatatlan spirituális, kerügmatikus és etikai erőben, mely a Húsvét utáni első évtizedeket jellemezte. Az új, hitre érdemes és hiteles egyházi létformák keresésekor nélkülözhetetlen segítség felidézni azt, hogy miféle szellemi, lelki és társadalmi térben, milyen ösztönzésekre, milyen nehézségek közepette, milyen reményekkel és milyen talajon jöttek létre az első keresztény közösségek. Azt a teológiai potenciált, melyet az újszövetségi írások nyújtanak az egyház önazonossága kialakításához, csak akkor tárhatjuk fel, ha a szentírásértelmezés során új kérdéseket támasztunk és a régieket új módon tesszük föl. Hagyományosan az egyházi hivatalok elmélete az a téma, mely leginkább magára vonja az érdeklődést. Az idevágó kérdések ökumenikus, egyházjogi és pasztorális teológiai jelentősége nyilvánvaló.2 Bizonyos gyúanyag rejlik annak feltárásában, hogy milyen szerepet játszhattak egy rövid ideig a nők az őskeresztény közösségekben.3 Ezért kell ezt a témát egzegetikailag újból és újból feldolgozni.4 Mindazonáltal problematikus volna, ha a szolgálatok és a lelki hivatalok, a struktúrák és az intézmények ősegyházi formáinak kutatását tekintenénk az újszövetségi ekklezio- lógia legfőbb feladatának. A hivatalok vizsgálatánál alapvetőbb az őskeresztény életformák és közösségi modellek mibenlétére irányuló kérdés.5 Mi indította az embereket az Újszövetség korában arra, hogy kereszténnyé legyenek? Mi motiválta őket abban, hogy azok is maradjanak? Hogyan próbálták megélni keresztény mivoltukat? Miként zajlott egy ős79
