Teológia - Hittudományi Folyóirat 28. (1994)
1994 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Ziegler, Josef Georg - Bánhegyi B. Miksa (ford.): A házasság és a család megpróbáltatása
Ezen keresztül fogadta el az egyház „az idők jeleit", a női emancipációt és a szabadság individuális igényét. A családorientált partnerkapcsolat integrálja a dolgozó asz- szonyt a szerepek kölcsönös megegyezésen alapuló kiegyenlítésében. A családi ciklus négy fokozata bontakozik ki előttünk: mind a két házastárs dolgozik, az egyik házastárs gyermeket nevel, majd újra dolgozik, s végül az öregség. A saját identitás kialakításának e nagyobb lehetőségét egy kevesebb terhelést bíró stabilitás ellensúlyozza. Ennek bizonysága a válások számának ugrásszerű szaporodása. Ezzel egy időben végbemenő tudatváltozást jelent a szabad partnerkapcsolatok terjedése, különösen a fiatalok körében. Az általánosan elterjedt individualizálódás következménye ez, s együtt jár a morális és társadalmi kötöttségek visszaszorulásával. A nemiség egész embert átfogó, pszichofizikai szemléletének a szexualitásra való beszűkítése megmutatja a hatását. Az úgynevezett „próbaházasság" egy későbbi házasság szándékával, önmagában ellentmondás. A házasság eltökéltsége minőségileg más alapot teremt, mint egy bármikor fölmondható megegyezés. A házasság több, mint az egyes érdekek visz- szavonható összesítése. A dialógusos partnerkapcsolatnak mint a házasság szubjektív-személyes alkotóelemének az elismerése számításba veszi a férfi és nő poláris viszonyát, de nem fogja át annak teljes valóságát. Ki kell egészülnie a szülőkapcsolattal mint intézménnyel és ennek objektív-szociális törvényesítésével. II. A szülők A házasság a gyermek által lesz család, amely teljesítőképességéhez és flexibilitásához társadalmi elismertségéből kapja a szükséges hajtóerőt. Miközben a patriarchátus partner- kapcsolattá fejlődött, megváltozott a házasság és család intézményének az értékelése is. Az eddigi nagycsalád tagjai, akik még ezen felül be voltak ágyazva a rokonság védőhálójába is, a múlt század iparosodása által kiléphettek a család kötelékeiből, mert saját keresettel rendelkeztek, akár saját családot alapítottak, akár nőtlenek vagy hajadonok maradtak. A lakó- és munkahely szétválása, a család funkcióvesztése — hiszen állami intézmények vették át a szociális gondoskodást —, a házimunkák megkönnyítése a technika vívmányai és a bevásárlás nagyobb lehetősége által, a munka adta nagyobb mobilitás, a válás megkönnyítése, a diplomaszerzés kifizető volta stb. csökkentették a családnak mint támasznak a szerepét. A szociális kapcsolatok informális jellege a növekvő autonómia-gondolatok hatása alatt elősegítette az egyedül élők (single-k) számának növekedését, mert félnek egymástól és a jövőtől. Megszűnne a család hivatalos státusa? Ezeknek a tényeknek a láttán csodálkozást keltett az a megállapítás, hogy az elemzések ellene mondanak annak a hipotézisnek, amely szerint a szabad kapcsolatok és a házasságon kívül született gyermekek számának a növekedése a családi élet intézményes jellegének a megszűnését jelenti, s visszaszorítását a magánszférába. A különböző társadalmi „család-figurációk"-tól függetlenül továbbra is általánosan elfogadják azt a köteléket, amely összeköti a családot az állammal. Ennek a látszattal ellenkező megállapításnak megfelel az ember kétszeresen transzcendentális mibenléte: oda van rendelve a családhoz mint személyes szeretet- és életközösséghez, és oda van rendelve a társadalomhoz mint az állam sejtjéhez. Az egyes ember olyan mértékben jut el önmaga birtoklására, amilyen mértékben átlép, transzcendál a másik emberre. A személy transzcendáló lénye a partneri és társadalmi „mi"-ben formálódik és a házasság intézményében fejeződik ki. Az emberek közötti szeretet hűségre törekszik, a házastársi hűség azt mondja: „Csak te, de te örökre!" A személyes szabadság belső oldalának megfelel a személyesen és szociálisan érzékelhető külső oldal a házasságkötésben. A kötelességként vállalt szeretet feltételezi, hogy hivatalosan is bizonyítható. A személynek a szabadságra való igényében és az intézménynek a személy szabadságában való érdekeltségében jelentkezik a szociá74
