Teológia - Hittudományi Folyóirat 28. (1994)
1994 / 3. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Bíró László: Felnőttek bevezetése a hívő közösségbe
TEOLÓGIAI—LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK Bíró László püspök FELNŐTTEK BEVEZETÉSE A HÍVŐ KÖZÖSSÉGBE Gyermek — és felnőtt keresztelés jól megférnek egymással* Egy, a katekumenátus intézményének újjáéledéséről szóló tanulmány mondja: Az egyház olyan, mint az az épület, amelynek nincs bejárata. Az érdeklődő újra meg újra körüljárja az óriási épületet, keresi a bejáratot, aztán egy idő után csalódottan odébb áll. Állítását példával illusztrálja: Egy zsidó származású amerikai elhatározza, hogy megke- resztelkedik. Elvégzi az előkészítő tanfolyamot, majd a keresztelő előestéjén felhívja katolikus üzlettársát és azt kérdezi: Mondd, mit vegyek fel a keresztelőre? Jó kérdés, hangzik a válasz, nálunk ilyeneken pólyát szoktak hordani... Mintha a gyermek kereszteléssel el torlaszol tűk volna a felnőttek útját az egyházba. Pedig a gyermek keresztelés és a felnőtt keresztelés jól megférnek egymással, — nemcsak a missziós országokban, hanem a katolikus vidékeken is. Az Ordo Initiationis Christianize Adultorum világossá teszi a Zsinat utáni egyház szándékát: ne csak a missziókban, hanem a keresztény országokban is a katekumenátus intézménye legyen a hitre jutott felnőttek bejárata az egyház közösségébe. Akik ezt a bejáratot keresik, azok száma évről évre örvendetesen emelkedik. A katekumenátus felállítása sürgető feladatunk Az „Evangelii Nuntiandi" jól érzékelteti a korunkra jellemző kettős vonulatot: „Úgy tűnik, mintha a világ elutasítaná Istent. Mégis, különös ellentmondásképpen, egész váratlan utakon keresi is őt, és hiányát érzi..." a) „Mintha a világ elutasítaná Istent." — Közismertek a számok a magyar valóságból. Az össznépességnek csupán 6%-a nincs megkeresztelve, de már a fiatal felnőtteknek kb. 13-15%-a keresztele tlen. Ez azt jelenti, hogy a ma születő gyermekeknek közel egyhar- mada nem jut el a keresztségre. Egy másik adatsor szerint 100 katolikusnak keresztelt gyermekből csak 43 lesz elsőáldozó és 9-12 jár felsős hittanra. Mintha Krisztus örömhíre visszavonulna a kiürülő templomok küszöbe mögé. b) „Mégis ... egészen váratlan utakon keresi is őt." — Bármennyire is gyakran formális csak a szentségek kérése, mégis jele annak, hogy felnőtt társadalmunk keresi a hitet. A vallás iránti növekvő érdeklődésre utal a bibliai témájú könyvek nagy száma és a szekták sikere. Vajon nem felnőtt társadalmunk vallás utáni éhsége csapódik-e le az asztrológia, a New Age más-más irányzatai iránti érdeklődésben? A keresők számát a különböző eszmerendszerekből kiábrándultak is növelik. Körülölel bennünket egy felnőtt világ, amely sok esetben saját hibáján kívül, hit nélkül nőtt fel. Tétován keres, de már azt sem tudja, hol kezdje. Rájuk különös gondot keli fordítanunk. Találó Heller György kritikája: „Magyar egyházunk arra a pásztorra emlékeztet, aki az akolbeli bárányokat nagy odaadással terelgeti az akol egyik sarkából a másikba, miközben a kinnrekedt bárányokat zavartalanul falja fel a farkas." Korunk szükségét látva a Cathechesi Tradendae tanítja: „A legnemesebb hitoktatási forma a felnőtteké, amely a személyekhez szól, és nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy 17G
