Teológia - Hittudományi Folyóirat 27. (1993)

1993 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Dávid Katalin: Biblia és művészet

daképpen akár a bibliai vízözön olajágat tartó galambjára gondolhatunk, mely Isten meg­békéléséről tanúskodott és így válhatott évszázadokat átölelve a béke szimbólumává. A hal szimbólummá válásában a logikai megfontolást a görög elnevezés adta: az ICHTHYS minden betűje a következő szavak kezdőbetűjeként szerepelt: (magyar fordí­tásban) Jézus Krisztus Isten Fia Megváltó. Ez a megfogalmazás tehát már a kezdetektől Krisztus-szimbólumként értelmezte a halat. Megerősíti Szent Ágoston, amikor az Úr asztalát említi: rajta a hal Krisztus, akit magunkhoz veszünk. Innen ered a hal eucharisz­tikus jelentése, ezért ábrázolják oly gyakran a miseáldozat bemutatásánál használt, oltár­ra tett tányéron. Ebben az értelemben lesz szimbolikus jelentősége az evangéliumi ke­nyér- és halszaporítás csodájának, amelyet kezdettől az utolsó vacsora előjeleként ma­gyaráztak. így lett a kenyér és a hal a kultikus étkezés jele. Az utolsó vacsora korai ábrá­zolásain jelen van az asztalon a hal, egyértelműen utalva a Megváltó személyére. Ritka, de a tanítás szempontjából jelentős az az ábrázolás, ahol a hal mint a Szenthá­romság jelképe szerepel. A fejével egymáshoz kapcsolódó három hal a keresztségnek a Szentháromság nevében történő kiszolgáltatását jelzi. Mivel a Szentháromság kinyilat­koztatása Jézus keresztelésénél történik, evidens, hogy a jelkép a kereszteléshez kapcso­lódik és így az ikonográfiának bibliai gyökeret biztosít. A hal mint attribútum — tehát egyes személyek meghatározó jeleként — is szerepel a szakrális művészetben, több esetben bibliai eredete miatt. így lesz Ráfael arkangyal kísé­rője, amelynek értelmét Tóbiás Könyve adja meg. A Ninivébe deportált izraelita Tobit vakságát fia, Tóbiás Ráfael segítségével hal epéjét használva gyógyítja meg. — Közis­mert Jónásnak a története, akit tengerbe dobtak, amikor az Úr hívó szava elől menekült. Isten egy nagy halat rendelt oda, ez elnyelte Jónást. Három nap és három éjjel volt a hal gyomrában, amikor kegyelmet kapott. Az Úr parancsolt a halnak és az kivetette Jónást a szárazra. Kevesen tudják, hogy az állatszimbólumok egyik legjelentősebbje, a kígyó is ambiva­lens jel, tehát jót és rosszat, ördögit és nemeset egyaránt jelképez. Általában mint gonosz szörny az ember ellenségeként ismert. A Genezistől az Apokalipszisig elsősorban így ta­lálkozunk vele, hiszen a gonoszság faunáját a sátán személyesíti meg. Az élet, mely győ­zelem a káosz felett, csodálatosan indul, a paradicsomi boldogság a megteremtett em­berpár miliője. A dráma abban a pillanatban kezdődik, amikor a poklok hatalmassága, a kígyóban rejtőző sátán támadást indít e boldogság ellen. Az Úr megátkozza a kígyót és ettől az időtől kezdve a Föld megszakíthatatlan harc színtere, ahol az átok szerint a kígyónak meg kell küzdenie az Asszony ivadékával. Megváltásunk már a bűnbeesés pillanatától bizonyos, és a végső kifejlet sem kétséges. Az Apokalipszis fogalmazza meg, hogy a szörnynek az idők végén el kell pusztulnia. Addig azonban nem mond le uralmáról. A sátán színrelépésétől kezdve igazi ellenség, mert boldogságunkat irigyelte meg. Irigysé­gének valósága lett a halál (Bölcs 2,24). 1 A kígyó ambivalens jel. Bár a leggonoszabb állatát jelzi a történelemnek, ugyanakkor menedéket biztosít a halálnak odadobottak részére. A jelenetet Mózes negyedik könyve rögzíti: a zsidók a Hór hegyétől a Sás tenger felé haladtak, amikor tüzes kígyók marták meg őket, „úgyhogy Izrael fiai közül sokan meghaltak... Mózes közbenjárt a népért, s az Úr így válaszolt neki: Csinálj egy tüzes kígyót, s erősítsd egy póznára. Akit marás ért és rátekint, az életben marad. Mózes tehát készített egy rézkígyót, s egy póznára tette. Akit megmartak a kígyók, de föl tekintett a rézkígyóra, az életben maradt" (21). A tipológiá­ban a rézkígyó előképe a keresztnek, amelyen az Emberfiát emelték fel, aki elhozta az üdvösséget, megmenekülésünket az örök haláltól (Jn 3,14). Mindezek — a tipológiai ciklusok éppúgy, mint a szimbólumok százai — a művészet au­tonómiáját igazolják. Sajátos lehetőségeket nyújtanak a hit tanításának terjesztésében és abban, hogy lelki kultúránkat Istenre építhessük. A legmindennapibb eszközei a megváltás hir­75

Next

/
Oldalképek
Tartalom