Teológia - Hittudományi Folyóirat 27. (1993)
1993 / 4. szám - KÖRKÉP - Fráter Tamás (ism.): Párbeszédet annak elszabotálása helyett. Hogyan bánjunk egymással az egyházban? (A Német Katolikusok Központi Bizottsága vitaanyaga)
PÁRBESZÉDET ANNAK ELSZABOTÁLÁSA HELYETT! HOGYAN BÁNJUNK EGYMÁSSAL AZ EGYHÁZBAN? — A Német Katolikusok Központi Bizottsága vitaanyaga — Elöljáróban: a vitaanyag szerzői és szerepe a német egyházban A Német Katolikusok Központi Bizottsága (ZdK) az NSzK katolikus világi szervezeteinek és mozgalmainak a múlt század első felében alakult csúcsszerve. Nem a püspöki kar alá rendelten, hanem azzal partneri viszonyban működik. Ennek megfelelően a német püspöki kar püspöki megbízottakkal képviselteti magát a ZdK-ban, figyelemmel követi és alkalomadtán kikéri a ZdK állásfoglalásait. A ZdK ellenben önállóan dolgozik; a világi katolikusok szervezeteinek életét ösztönzi és támogatja; a társadalomban és politikában saját, demokratikus döntéseinek megfelelően foglal állást. (A kelet- és kelet-kö- zépeurópai egyházak támogatására létesített alapítványt, a Renovabis-t, a ZdK elnöksége javasolta olyan nyomatékosan, hogy kezdeti ellenkezése ellenére a német püspöki kar a tervet végül megvalósította.) Saját és általánosabban a katolikus világi szervezetek működésének és kulturális és szociális tevékenységeinek fedezésére a ZdK a katolikusok által befizetett egyházi adó egy része fölött szabadon rendelkezik. A jelen dokumentumot a ZdK „Alapvető lelkipásztori kérdések" nevű, 8. bizottsága készítette. Azt a ZdK elnökségének jóváhagyása után publikálták és javasolták vitára a katolikus mozgalmak és szervezetek ezreiben. A tanulmány párbeszédet kezdeményez, hangsúlyozva, hogy „kifejezetten várja az — egymással is — vitatkozó hozzászólásokat". A vitaanyagot készítő bizottság 15 pap és 20 laikus tagja közül 21 férfi és 14 nő. Közöttük olyan ismert személyek is vannak, mint Walter Kasper rottenburg-stuttgarti püspök, mint a neves teológusok: Ludwig Bertsch SJ, Ottmar Fuchs és Hermann-Josef Pottmeyer, mint Walter Bayerlein, a bajor legfelső bíróság elnökbírája, Paul Maginot, a Német Katolikus Ifjúsági Mozgalom országos (szövetségi) prézese, Ortrud Ode, a Katolikus Német Nőszövetség országos elnöke, vagy mint a szociálpolitikus és szociológus Franz-Xaver Kaufmann. A Német Katolikusok Központi Bizottsága eredetileg 1992-re tűzte ki az anyag és a hozzászólások záró vitáját. Ezt el kellett halasztani — örvendetes okból. A vitaébresztő anyagot a nagy érdeklődés miatt többször is újra kellett nyomni. Több, mint 30 ezer példányban fogyott el. Foglalkozott vele a karlsruhei Katolikus Nagygyűlés és persze a tömegkommunikáció. Nem csupán a német viszonyokra utaló jellege, hanem általános érvényessége miatt érdemes nekünk is bekapcsolódni a vitába. Az egyházon belüli párbeszéd nehézsége és szükségessége A dokumentum első fele helyzetleírás. Ennek tételei, hogy (1) a megváltozott társadalmi viszonyok az egyházon belüli szótértést is nehézzé tették; (2) eközben az egyháznak önmagáról és a világhoz való viszonyáról való felfogása is megváltozott; így (3) bár rendkívüli karizmával rendelkező személyek képesek a dialógusra, de ahhoz, hogy az egyház egészében meginduljon a párbeszéd, a kapcsolattartás új szabályait kell meghonosítani. A viszonyok megváltozásának lényege a pluralizmus győzelme. A mindennapi életben eltűnt a katolikusokat a más vallásúaktól elválasztó határ. A televízió az elzárkózást gyakorlatilag a kultúra minden területén lehetetlenné teszi. Végül a munka világa, a női munkavállalás és a technikai és gazdasági haladás állandósítja a legkülönfélébb emberek érintkezését. A modem társadalom gyengíti a hagyományt, viszonylagossá teszi a kötődéseket és fokozza az individualizmust. AII. Vatikáni zsinatnak az Egyházról szóló nyilatkozata „közösségi modellt fogalmaz" — írja a ZdK dokumentuma. „Minden hívő, a világiak éppúgy, mint a papok, közvetlen kap240
