Teológia - Hittudományi Folyóirat 27. (1993)
1993 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Koncz Lajos: Íme, az Ember
Jézus maga Istennek az emberek iránti szeretetét éli meg eljövetelében. Éli az ellenség különleges szeretetét is, mint a felebaráti szeretet csúcspontját. Jézus szembehelyezkedik azzal a mítosszal és embertelen magatartással, amely szerint fontos döntéseket csupán erőszakkal lehet meghozni. Jézusnak ezt az elvét Pál így fogalmazza meg a Róm 12,21- ben: „Ne hagyd, hogy győzzön a rossz: te győzd le jóval a rosszat!" így tehát a keresztény élettel való megbirkózásnak ez az egyszerű követelménye sokszorosan ellentmond mindazoknak, akik a maguk akarata szerint erőszakkal és kíméletlen hatalommal kívánják megváltoztatni a világot. 5. Jézus önzetlensége. Jézus bensőleg szabad ettől a világtól, és ugyanakkor el van telve Istennel. Az Istenember benne van az Atya közösségében. Jézus maga az önzetlenség, akinek olyan erős és hatékony a szeretete, hogy ez a szeretet megkülönböztetés nélkül fordul miden teremtmény felé. Az az önzetlenség, amit Jézus mutat nekünk, a valóban békeszerető Istenembert jeleníti meg, aki aszkézisben és szegénységben, emberbarátságban és kendőzetlen útmutatásban egyszerűen alakítja az életét; életével mutatja meg, hogy hogyan lehetünk szabadok önmagunktól és a világtól — de ugyanakkor igent is mondunk rá —, hogy ebben a szabadságban hatékonnyá tehessük az igazságosság, az igazság és a szeretet lelkületét. 6. Jézus halála. Igen sokszor ábrázolta az ember a haldokló Urat, és elmélkedett haláláról. Magára veszi keresztjét, járja a keresztutat, és egyszerűen, az Istennek való megadásban szenved ezekkel a nagyszerű szavakkal: „Atyám, ha lehetséges, kerüljön el ez a kehely, de ne úgy legyen, amint én akarom, hanem amint te!" (Mt 26,39). Ugyanilyen hatalmas a Lukács 23,46-ban idézett mondat „Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet." Jézusnak ebben a nagyszerű halálában találjuk meg az emberi élet tulajdonképpeni egyetlen mércéjét, az Istennel való örök élet reményével egyetemben. Halálában látjuk Jézust, a szeretet emberét, és rajta keresztül az Atyát mint szeretetet. Halálában megelevenedik a Hiszekegynek ez a mondata: „Értünk, emberekért, a mi üdvösségünkért leszállóit a mennyből és megtestesült." Halálában lesz az egyszerű Jézus a legtökéletesebben Beteljesedett, és lesz az emberiség történelmének legnagyobb Példaképe. Alois Wagner: Linzer Philosophisch-theologische Reihe, Bd 3.1984. 61-66. könyvéből részlet. Fordította: Bánhegyi B. Miksa OSB Koncz Lajos ÍME AZ EMBER Drámai jelenet volt, valóban egy Munkácsy és a legnagyobbak ecsetjére méltó: Krisztus Pilátus élőit. Szent János írja le a legbővebben e hivatalos kihallgatás részleteit, a többi evangélistához képest nagyjából kétszeres anyaggal. Nála találjuk azt a megragadó két szót is, amellyel Pilátus megmutatta a halált követelő népnek a „királyi bíbordíszbe öltöztetett, már megostorozott, töviskoronás Krisztust: íme az ember! (Jn 19,5) 11
