Teológia - Hittudományi Folyóirat 26. (1992)
1992 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Mihályi Gilbert: A kommunió-egyháztan és az ökumenizmus
Tőkés László, az erdélyi református püspök azt gondolja; „nincs semmi ok, hogy sietni kellene ezen a téren... Nemcsak az adott formákban kell gondolkodnunk. Az élet számtalan új lehetőséget nyújt; ma még el sem tudjuk képzelni, hogy mondjuk, száz év múlva milyen formában egyesülhetne a katolikus egyház a református egyházzal. Nyitva kell tartanunk a kérdés?' (Teológia, 1991/3). Igaza van, ez olyan probléma, melynél nem lehet siettetni a megoldást. II. János Pál pápa véleménye is ez, aki az 1989-es skandináviai útján ezt mondta: „A teljes hitbeli és egyházszervezeti egységig hosszú út áll előttünk". Hisszük azonban, hogy a kommu- nió-egyháztan segíti a keresztényeket, hogy végül is a hiteles krisztusi hitben, valamint a történelmi rárakódásoktól megtisztult és az evangélium szellemében újjászületett egyházszervezetben egymásra találnak, s így Isten „új és örök szövetsége" népének teljes élet- és szeretetközösségében összegyűlnek. A keresztények működjenek együtt az emberi személy méltóságának kellő megbecsülésében, a béke előmozdításában, az evangélium társadalmi alkalmazásában, és keresztény szellemben vigyék előbbre a tudományt meg a művészetet. Orvosolják együttesen minden lehető eszközzel korunk nyomorúságait: az éhinséget és egyéb csapásokat, az írástudatlanságot és a nyomort, a lakásínséget és a javai méltánytalan megoszlását. Az ilyen együtt- munkálkodás közben minden krisztushívő könnyűszerrel megtanulhatja, hogyan lehet egymást jobban megismerni, többre becsülni: így készül a keresztény egység útja. Unitatis redintegratio 12. ír ír ísí A közösség és az egység helyreállítása és megóvása érdekében senkire sem szabad „a szükségesnél több terhet rakni" (ApCsel 15,28). Hőn óhajtja továbbá a zsinat, hogy a közösség és egység fokozatos elérése végett mostantól fogva minden törekvés erre irányuljon az egyház életének különféle intézményes formáiban; főleg az imádságban és a testvéri párbeszédben, amelynek témái a tanítás és a lelkipásztorkodás sürgető mai kérdései legyenek. Unitatis redintegratio 18. 76
