Teológia - Hittudományi Folyóirat 26. (1992)

1992 / 3. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Christ György: Az elváltak, újraházasodottak lelki gondozása

te felismerése saját gyarlóságainknak sokat segít nehéz helyzetünk elviselésében. A meg­békélt lélek nagyobb terheket képes elviselni. dl Jézus mindannyiunkat néven szólít. Ne feledjük, Jézus mindannyiunkat számon tart és találkozni akar velünk. Számára nincsen elveszett ember, és az őszinte megtérésben a megbocsátás mindannyiunk számára adva van. — Minden esztendőben tartunk háromnapos lelkigyakorlatot. Kezdjük szentmisével, lelki­áldozással, majd négy elmélkedést tartunk. Lehetőleg közösen ebédelünk, ahol őszinte beszélgetéssel sok kérdés tisztázható. A sokféle egyéb közös összejövetelnek is az a célja, hogy az azonos terheket viselők közelebb kerüljenek egymáshoz. Szerveztünk ezért ki­rándulásokat, külföldi utakat, többek között Máriazellbe, Melkbe, Bécsbe, és a környék­be. Mindig sok szép lelki élménnyel tértünk haza. — Azt tapasztaltam, hogy az elváltak szomjazzák az olyan programokat, ahol ők is az egyházi közösségben érzik magukat. Ebben látom pasztorációnk lelkét: kimondhatatlan, igaz szeretettel kell érintkezni velük! Az elváltak nagyon érzékenyek, legtöbbjük lelkileg is sérült. Bár be kell tartanunk az egyház törvényeit, de ezt százszorosán burkoljuk a szeretet erényébe. Soha nem éreztet­hetjük velük, hogy ők hiányt szenvednek a kegyelmi életben. Talán ez a kérdés a legne­hezebb és legkényesebb pontja az elváltakkal való foglalkozásnak. Ez már nem egy „munkakör", hanem nagy tapintattal és szeretettel végzett küldetés. — A megelőzés. A házassági tragédia megelőzésének munkája már a fiatalok hitbeli ne­velésénél, különösen a jegyesoktatásnál kezdődik. Gyakran tartunk előadás-sorozatot a há­zasság szentségéről, és a házasélettel együttjáró mindennapi kötelezettségekről. Tíz olyan előadásunk volt, ahol teológusok, orvosok, pedagógusok, pszichológusok és háza­sok adták át tapasztalataikat. A „preventív" munka kimondhatatlanul fontos a jó házas­ság érdekében. Sajnos, azt tapasztaljuk, hogy általában a fiatalok, de még az érettebb ko­rúak is, nagy ismerethiányokkal küszködnek a szentségi házasság kötelezettségeivel kapcsolatban. Az a tapasztalat, hogy a házasság rendszerint nem „évek múltán" megy tönkre, hanem már a házasság előtt hiányoztak a szükséges feltételek. Gondolok itt első­sorban a lelki feltételekre, mint például a megértés, a türelem, a megbocsátás lelkületére, az áldozatkészségre és a gyermekáldás tudatos vállalására. — A jegyesoktatásnál tehát rendkívül nagy a lelkipásztor felelőssége. Különösen két dologra kell ügyelnünk. Elő­ször is, hogy elégséges vallási ismeretet kapjanak, valamint tudják, hogy mire esküsznek az Isten színe előtt. Másodszor, vegyük észre, mennyire komolyan veszik ezt a szentséget, vagy netán azzal a titkos gondolattal kötik meg, „ha nem sikerül, akkor úgyis elválunk". Az elváltak esetében is fel kell vetnünk az előbb említett „szándékot". Én úgy tartom, hogy a szokásos két-három rövid jegyesoktatás nagyon kevés azok számára, akik elsőál­dozásuk óta alig jártak templomba. Ne felejtsük el azt sem, hogy gyakran azért kérik a „templomi esküvőt", mert igénylik az ünnepélyességet. — A rendszeres vasárnapi homi- liákban általában kevés szó esik a házasság szentségéről, Isten erre vonatkozó tanításáról és korunk nehézségeiről a házassággal kapcsolatban. — Jobban kellene tudatosítanunk a szülők feladatait is. Ne csak a házasság előtti felvilágosítással foglalkozzanak, hanem a párválasztás idején a házasság előtt is beszéljék meg a lényeges kérdéseket gyermekeik­kel. így a szülők nem akkor fognak rádöbbenni a tragédiára, amikor gyermekük házas­sága tönkrement, hanem idejében igyekeznek megelőzni, főleg vallási neveléssel, min­den további nehézséget. Az Űr Jézus szavai mellett Szent Pál ad sok gyakorlati tanácsot a keresztény házaséletre. Tudatosítani kell magunkban azt a szomorú tényt, hogy az elváltak közül közvetlenül csak kevesen keresik a kapcsolatot Istennel, és még kevesebben próbálják újra rendezni házasságukat. Tehát fel kell keresnünk elvált híveinket és tapintatosan meghívni személyes beszélgetésre. Ha ezt elmulasztjuk, a keresztény házasságok száma vészesen zuhanni fog! — Egy budapesti jól pásztorait plébánia híveinél — ahol 10-20 ezer hívőt tartanak nyilván — az elmúlt 20 évben kb. 200-250 gyermeket kereszteltek meg. Közülük kb. 20% lett elsőáldo­190

Next

/
Oldalképek
Tartalom