Teológia - Hittudományi Folyóirat 25. (1991)
1991 / 4. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Blanckenstein György: Házas Hétvége
kell döntenünk a mindennapi kis igenek mellett, nekünk kell újra és újra elindulnunk egymás felé, hogy a szeretetet mindennap élni tudjuk. Szeretetre képessé lenni — ez a szentség útja, és az Úr erre hív bennünket. A Házas Hétvége a szeretet megélésének olyan útja, melyről sok ember tapasztalata bizonyította, hogy a gyakorlatban is járható. Nem mindig könnyű ez az út, mert a szeretet melletti döntés a hiúság, az önakarat elleni döntést is jelentheti. Áldozat nélkül azonban nincs megváltás. Sok más út is elvezethet a szeretethez, az Úristenhez. Valamelyik úton azonban menni kell. A Hétvégén való részvételnek csak az a feltétele, hogy a házaspár szentségi házasságban éljen, és mindketten vállalják a teljes programon való részvételt. A vegyes házasság nem akadály, ha a nem katolikus felet nem zavarja, hogy minden katolikus módon történik (szentmise, szentség stb.). Kívánatosnak látszik azonban, hogy a résztvevők legalább öt éve házasok legyenek. Felsó korhatár nincs. Papokat és szerzeteseket is várnak. A bevezetőben említett párhuzam a Hétvége teljes programján végigvonul. A papoknak feltett kérdések hivatásukra, közösségükkel való kapcsolatukra vonatkoznak. Segítségükkel mindezt alaposan végiggondolhatják, és mélyebben élhetik meg. A házasságot is másképpen látják, és így olyan korosztályhoz kaphatnak kulcsot, melyet a pasztoráció hagyományosabb formái talán kevéssé érnek el vagy, amellyel korábban csak válság-helyzetben találkozhattak. A Házas Hétvége nem a problémás házasságok javítására, nem a krízisek gyógyítására szolgál, hanem ezek megelőzésére; a lényegében jó házasságok erősítésére, melegebbé tételére. A krízisen már túljutott, egymás felé törekvő párokon is segíthet. Hazánkban a Hétvége megtartására valóban alkalmas hely (épület, ahol egy közös terem és sok kis szoba, valamint étkezési lehetőség is volna) jelenleg nincs. Lakásokban, plébániákon és egy katolikus gimnáziumban tartjuk a Hétvégéket. Budapesten és környékén, valamint Pécsett tartunk rendszeresen ilyen foglalkozásokat. Az igényeket nem győzzük kielégíteni. A meghívás úgy történik, hogy a Hétvégén már résztvett párok, papok közvetlenül hívnak meg ismerős párokat, papokat, így az együttlét személyesebb és az információk sem torzulnak. A Házas Hétvégén Magyarországon eddig közel 500 házaspár és mintegy 60 pap vett részt. Jelentős számban a hétköznapok részévé tudták tenni az új életstílust, a szeretet megélését és a hatás náluk valóban tartós: a szeretet jeleivé váltak. — 2. Akkoriban — mint káplán — elsősorban a gyermekvilággal, az ifjúsággal foglalkoztam, és úgy tapasztaltam, hogy gondjaik, problémáik gyökerei valójában a családhoz vezetnek vissza. Rájöttem, hogy mélyrehatóan csak akkor tudok segíteni kis barátaimnak, ha a családjukat is sikerül meggyógyítanom. Nem lehet ugyanis az egészből kiragadni a gyermek vagy fiatal problémáját, ha igazi gbndja az, hogy sérült a szere- tetkapcsolatában. Nem látja szülei egymás iránti szeretetét és sokszor őt sem szeretik helyesen. Ez bizonytalansághoz, reménytelenséghez, nem egyszer kétségbeeséshez vezethet. A másik tapasztalatom szerint a nagy örömmel és szerelemmel indult házas kapcsolatok sokszor rövid idő alatt kiábrándultságba fulladtak Valójában ez is az előző problémakörhöz tartozik. Azt is láttam, hogy a házasság sokak számára csak menekülést jelent. Mivel a felszín alatt az emberi kapcsolatok elégtelensége húzódik meg, egy új kapcsolat sem hozhat megoldást. Elszomorított, hogy közvetlen környezetemben keresztény családokat láttam szétesni. Szilárdan hittem azonban, hogy a keresztény szentségi házasságban több erő rejlik, csak a szentség hatását tudatosabbá kell tenni. Meg kell mutatni a pároknak azt az utat, amelyen járva a szeretethez ezt az erőt megtalálják. Először külső megfigyelőként akartam résztvenni a Hétvégén, hogy minél több ötletet elleshessek, melyeket később majd én is alkalmazhatok. Meglepett, hogy bennünket, papokat is bevonnak és mi is aktív résztvevői lehetünk a Házas Hétvégének. Mélyen érintett a felismerés, hogy mást jelent sokat dolgozni a közösségért, és mást jelent szeretni a közösséget. Természetesen a kettő nem zárja ki egymást, de tény, hogy számos tevékeny, 251