Teológia - Hittudományi Folyóirat 25. (1991)
1991 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Teleki Béla: Hogyan jön létre a befogadó közösség
ság az elzárkózás kísértésébe is sodorhat; az egyén igyekszik eltitkolni helyzetét; elnyomja belső, vallás-erkölcsi igényeit és fél a leértékeléstől — a közösségek kialakítása során találkozni fogunk az elbizonytalanodásból eredő motívumok mindkét változatával. b) Az önazonosság igénye — Gyakori jelenség napjainkban az egyén önazonosságának zavara; Ki vagyok tulajdonképpen? Mit jelent igazán kereszténynek lenni? — hangoznak a kérdések. Sokan tehát azért keresik a közösséget, hogy válsághelyzetükből kilábaljanak. A vonatkoztatási, a befogadó közösség segíti őt az eligazodásban, támogatja önértékelését, biztonságérzetét pedig a védettség- a hovatartozás érzete gazdagítja. Persze csak abban az esetben, ha a befogadó közösség hangsúlyozottan személyközpontú, taglétszámban kisebb. Nagy tömegben könnyen elvész a személy. c) A névtelenség nyomása — Paul M. Zulehner szerint12 a névtelenek nevet keresnek, az otthontalanok otthont, mindenki szabadságot keres a befogadó közösségben. A név azt az érzést jelenti, hogy személyként fogadnak és fontosnak tartanak. Különösen a városiasodon, személyes kapcsolataikban elszegényedett települések lakóinak igénye ez, bár modern világunk általános jelenségei közé tartozik. Az otthontalanság is kortünet. Az otthon biztonságot, megerősítést és vigaszt jelent. Ezt keresi az egyén a közösségben. Mivel az államapparátus, a közvélemény stb. nyomása következtében az ember szabadságélménye is kielégületlen marad, szeretné megtalálni szabadságát az egyházi közösségben. Olyan légkört, hangulatot vár el a befogadó közösségtől, ahol érzi, hogy méltányolják adottságait és képességeit, korlátlanul bíznak benne. Itt erősödhet önbizalma is. d) Különböző irányultságok —- A befogadó közösség kialakulásának első szakaszában egymással szembenállók is lehetnek az egyes tagok motívumai. Rendszerint három fő irányt figyelhetünk meg. Egyes csoporttagok inkább tárgyra irányultak, a közösség kitűzött célja, témája vonzza és tartja meg őket a közösségben. Másokat inkább a többivel való kapcsolat és ennek a kapcsolatnak szépsége érdekel, ez hajtja a közösség felé és tartja meg benne. Mindig lesznek olyanok, akiket bizonyos terápiaigény vezet a közösségbe: egyéni kielégülést, kiengesztelődést, sőt egyenesen gyógyulást, esetleg magát az üdvösséget várják a közösségtől, amelynek tagjai lesznek vagy maradnak. IL A BEFOGADÓ KÖZÖSSÉG LÉTREJÖVETELÉNEK SZOCIÁLPSZICHOLÓGIÁJÁHOZ A plébánia, mint „communitas christifidelium'' (a krisztushívők közössége) (516. k.) mindig igény tart a közösségekre, a közösségek viszont rászorulnak a szervezésre, azokra a szerteágazó kapcsolatokra, amit a plébánia biztosíthat. Ebből a szempontból tehát minden keresztény közösség is igényli a plébániát.13 1. A befogadó közösség keletkezésmódja A befogadó közösség spontánul vagy irányítottan jön létre, ám maga a keletkezés nem egy pillanat, hanem olyan folyamat műve, amely konkrét lépésekben valósul meg. a) Spontán vagy irányítottan — A keletkezés módja szerint megkülönböztetünk irányított, előre tervezett közösségeket, amelyek például a pap vagy munkatársai szervezésében bontakoznak ki, és spontánul alakulókat, amelyek az emberek magánkezdeményezéseiből születnek.14 A keresztény közösségek esetén mindkettő igyekszik válaszolni tagjai belső és lelki igényeire. — Á spontán létrejövő közösségek gyorsabban fejlődnek és nagyobb a hőfokuk, összetartó erejük, mint az irányítottaké. Viszont, ha tanfolyamon vagy egyházközségben csoportokat szeretnénk létesíteni, a céltudatos irányítás nagyban elősegíti ezen befogadó közösségek fölállását. Ha arra várnánk, hogy ezek spontánul jöjjenek létre, időigényes folyamat indulna el, esetleg meg sem születnének a csoportok, még akkor sem, ha az igény kézenfekvő. Mindenképpen előnyös a tagok készsége az önelkötelezésre: részt akarok venni ebben a közösségben. Napjaink szomorú tapasztalata: különösen a fiatalok nehezen kötelezik 148
