Teológia - Hittudományi Folyóirat 25. (1991)
1991 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Teleki Béla: Hogyan jön létre a befogadó közösség
A szentségeket a kódex egyértelműen közösségalkotó és közösségéltető értékekként is tárgyalja. Minden szentségnél, a keresztségnél a betegek szentségénél stb., kihangsúlyozza a közösség, különösen a közös felkészülés és a közös ünneplés szerepét. A plébánia alapításánál (515. k.) a plébános kinevezésénél (524. k.), a lelkipásztori tanács létesítésénél (511. és 536. kk.) egyaránt szerepe van a közösségnek. A krisztushívőknek joga és kötelessége a véleménynyilvánítás (213. k. 3.). 2. A közösség kialakulásának feltételei Részben egyetértek Franz X. Kaufmann szociológussal, aki kijelenti: „Attól függ a hiteles kereszténység, sikerül-e kifejleszteni a keresztény éld új szociális formáit, mint amilyenek a Focolare, Fői et Lumiére, Cursillo, Marriage Encounter stb." 9 Kereszténységünk hiteléhez sok egyébre is szükség van még, mindenekelőtt élettanúságra, apostoli lelkületre és meleg közösségi kapcsolatokra (vö. EN 24.). a) Közösségalkotó elemek — A legfőbb közösségformáló maga a Szentlélek Isten. Általa keletkezik Jézus közössége (ApCsel 10), tőle valók a kegyelmi ajándékok (lKor 12—14). Ő alkotja meg a „koinoniát" (2Kor 13,13). Általa lendül misszióba a keresztény közösség (ApCsel 13,lk)... A másik nagy közösségformáló elem az Ige, jézus Krisztus, aki minden hívő ősmintája, aki által közösségeink élnek Istenben (Róm 6,3—11). Emberi közösségalkotó elemek az igehirdetés, a liturgia és az agapé. Az igehirdetésre mint „egészséges tanításra" (2Tim 4,3), épül a keresztény egyén és közösség életvitele. A liturgia által lesz misztikusan jelenvalóvá közöttünk az Űr (Mt 18,19k), szakramentálisan is közénk áll a szentségek, főképp az Eucharisztia által (ApCsel 2,41k; 20,7—12). Jézus közösségétől tanulhatjuk meg10 az agapét, amelynek összekovácsoló ereje van. Ez a Lélek legnagyobb ajándéka (lKor 12,31—14,1), benne valósul meg Jézus testvéri közössége (Róm 12,10; Mk 3,21; 3,3k), a krisztushívőket testvériséggé (adolphotész) alakítja (lPét 2,17; 5,9), egy szívvé és egy lélekké változtatja (ApCsel 2,42). b) Közösségalkotás szerkezete — A keresztény közösség szerkezeti felépítését erősen befolyásolja a társadalmi építmény, ami koronként változhat. Ezt mutatja az egyház története. Ezért óvatosan el kell bírálnunk az adott társadalmi szellemet: mi Krisztus lelküle- te, és mi korunk szüleménye. Minden keresztény közösség szerkezete az egyenlőségre épül, hisz mindannyiunkat — felszentelteket és az általános papság tagjait — ugyanazon Lélek tölt el (ApCsel 2,17k; 4,31), ugyanabban a keresztségben részesülünk (Róm 6,3), és ugyanazon kenyeret fogyasztjuk (lKor 10,17). Ebben a szellemben például ott voltak a püspökök mellett a papok és a hívek képviselői a karthagói zsinaton (256), a püspök feje a közösségnek, de nem abszolút ura — hangsúlyozza Antiochiai Szent Ignác 110-ben (Phil 10,2). Ám a keresztény közösség nem játszik egyenlősdit, másik szerkezeti eleme éppen a különbözőség, hisz a kegyelmi adományok különfélék (lKor 12,4), egyeseknek elnöklő tisztsége van pl. a kenyértörésnél (Lk 22,18k; ApCsel 20,11). Ebben a szellemben beszél Antiochiai Ignác és azt tanítja, hogy a püspök megtestesítője a közösségnek (Ef 3,1; Magn 2,1; Trail 1,1); a püspök, pap és diákonus nélkül nincs egyház (Trail 3,1) 3. A közösségképzés indítékai A befogadó egyházi közösség keletkezésénél számos indíték, motívum szerepel, egyazon közösségen belül is az egyes tagokat más-más indíték lelkesíti. Tudományos szempontból nyújtunk némi eligazítást.11 a) Szociális elbizonytalanodás — A szociális elbizonytalanodás — a mai magyar társadalmi egyensúlyvesztés is — akarva-akaratlan meghatározza a közösségképződés motívumrendszerét, létaggodalmat szül, s ennek kapcsán két egymással szembenálló igény léphet fel. Egyrészt keresi az egyén a társakat, szociális kapcsolatokat igyekszik kiépíteni: közösségben vesz részt, hogy ezzel megerősítse magát és könnyítsen helyzetén. Viszont a létbizonytalan147
