Teológia - Hittudományi Folyóirat 24. (1990)
1990 / 3. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Varga László: A titok ünnepléséből közösség születik
plébánián, egészen a Szentatya látogatásának megszervezéséig, ne nagygyűléssé torzítsuk Krisztus szentségi életét híveiben, hanem legyünk egyre jobban alkalmas eszközei Krisztusnak, aki valóságosan éli közöttünk megtestesült isteni életét a szentségi közösségben. Szegedi László A TITOK ÜNNEPLÉSÉBŐL KÖZÖSSÉG SZÜLETIK Mielőtt beszámolnék arról, hogy velünk mi történt és hogyan született meg a közösségünk, szeretnék néhány gondolatot idézni Norbert Lohfink: .Álmok az egyházról” című könyvéből. Könyvének 3. fejezetében Isten igazi társadalmáról ír és felteszi a kérdést: „Mik ennek a társadalomnak a lényeges ismertetőjegyei? Hová és mire szabadította ki Jahve Izraelt Egyiptomból? A Kivonulás könyvében meglepő módon két választ találunk egymás mellett. Az egyik az, amit Mózesnak az égő csipkebokorból mond Jahve: „Leszálltam, hogy (az izraelitákat) kiragadjam az egyiptomiak kezéből, és abból az országból fölvezessem egy szég tágas országba, ahol tej és méz folyik” (Kiv 3,8)... A másik válasz az, amivel Mózes a fáraó elé lép, hogy megmondja neki, minek kell történnie: „Izrael Istene, Jahve azt kívánja: engedd népemet elvonulni. Nekik ugyanis ünnepet kell velem ülniük” (Kiv 5,1). Azt gondolom — írja a szerző —, itt van a kivonulási tradíció legbelsőbb és legrégibb magja. Izrael a Biblia végső formája szerint is nagy ünnepre vonul Isten hegyéhez, a Sinájhoz, és ott az ünnep teofániája során kapja a nép ajándékba új társadalmi rendjét, ami a megígért országban majd a társadalmi életet formálja. Az igazi társadalom ünnepből keletkezik. Az Újszövetségben is így van, olvassuk a Hegyi beszédben: „Keressétek először az Isten országát és annak igazságát, s akkor minden mást hozzáadnak nektek” (Mt 6,33)... Jézus tanítványait mindenekelőtt ez érdekelje és akkor a többi mind (az emberi dolgok) hozzáadatik. Alapelv tehát: a világ közvetlen célnak tekinti társadalmát, ezért nem sikerül soha megvalósítania. Az igazi társadalmat az ünnepben; az örömhír hirdetésében és a közösségi élet ápolásában kapjuk ajándékba, ott ahol az emberek nem a társadalmat, hanem Istent tekintik célnak. Eddig az idézetek. Számunkra az Isten igaz társadalma, az Ő országa elérkezett. Ez az Ország több minden teológiai, szociológiai és pszichológiai fogalmunknál. Mindig TITOK marad, amit nem birtokolhatunk, de befogadhatunk és ünnepelhetünk és, ami a közösségekben valósul meg. Alaptapasztalatunk: a közösség ajándék, ki nem érdemelhető ajándék, Isten feltételnélküli szeretete teremti meg, hozza létre ott, ahol ünnepük a Titkot, az Isten Országának jelenlétét az Eucharisztiában és ebből következően ünnepük a Titkot a legkisebbekben, a sérültekben a szolgáló szeretet által. Amikor a közvetlen cél nem az egyház megmentése, a közösségek építése, hanem ennek az isteni Jelenlétnek az ünneplése, akkor azt tapasztaljuk, hogy az egyház él, közösség születik ajándékként és a hogyanra is választ kapunk. Alaptapasztalatunk: a Titok ünnepléséről, azaz a szentségimádásbóiközösség születik Lehet, hogy nem olyanokból, akiket mi tartunk alkalmasnak, de Isten szabad abban, hogy kiket választ ki és hív meg a közösségi életre és abban is, hogy mikor és milyen feladatra hívja meg őket. Lehet, hogy nem ott, ahol mi jónak tartanánk, de Isten számára a legalkalmasabb, éppen az alkalmatlan hely, a puszta, hogy találkozzon népével és az megtanuljon a felhő, a Lélek vezetése alatt járni. 168
