Teológia - Hittudományi Folyóirat 24. (1990)
1990 / 3. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Oláh Miklós: Szentségi felkészítés és keresztény közösség
Hogyan valósította meg mindezt Isten a saját életemben, illetve a közösség életében? Papi életem legnagyobb élménye a Szentiélekben való újjászületés volt. Ez az esemény gyökeresen megváltoztatott mindent. Fizikai és lelki gyógyulást hozott. Újjáteremtette kapcsolatomat Istennel, az egyházzal, embertársaimmal és önmagámmal. Felfogtam, hogy amit annyira kerestem és fel akartam építeni — az Isten Országa — az már elérkezett ajándékként, csak be kellett fogadni. Amikor idővel elültek az újjongás hullámai, megértettem, hogy Isten Országának élete, a Szentháromság szeretetélete legintenzívebben az Oltáriszentségben történik közöttünk. Ahhoz, hogy megvalósíthassa bennem, körülöttem az Ő országát, az Ő közösségét, ahhoz a legnagyobb lehetőség a szentségimádás lett. Amikor elkezdtem az adorációt, vagyis szeretettel szemléltem a Titkot a csendben, ugyanaz történt velem, mint a tanítványokkal. Amikor Jézus egyedül maradt velük, mindent elmagyarázott nekik. Megértettem, hogy minden ajándék az Ő sze- retetében, és Ő már mindent előkészített az életembe ennek befogadására. Megmutatta, hogy Ő valósítja meg közöttünk testét, az egyházat. Megszerettette velem a csendet, hogy hallhatóvá váljon a Szentlélek hangja. így ismerhettem fel, hogy a kereszten és az Oltáriszentségben megtört Krisztus egészen mély közösségben él a megtört-testű, -lelkű, -értelmű embertársainkkal, a sérültekkel. Arra indított, hogy osszam meg az életemet a legkisebbekkel, a sebzettekkel, mert Ő bennük él. Ne azokkal, akiket én szeretnék, hanem akit Ő küld. így osztotta meg velem életét egy 100%-ig béna ember, aki már 36 éve fekszik. Ugyancsak a Szentlélek munkája volt, hogy közösséggel és ne csak egyedül végezzem az adorációt. így indult el két és fél évvel ezelőtt minden hónap harmadik hétvégéjén egy egésznapos szentségimádás, csenddel és szigorú böjttel egybekötve. Kb. 15— 20 fő imádkozik több mint két éve ezeken a találkozókon a papi egységért és egy közösségért, ami már kezd körvonalazódni azoknak az együtt-éléséből, akiket erre Isten indított. Még minden egészen kezdetleges nálunk. Nincs programunk, egészen egyszerű az életünk. Örömünknek, békénknek és egységünknek az alapja az Ó szentségi jelenléte köztünk. Hogy miként akarja folytatni velünk, azt nem tudjuk, de ha kitartunk a Szentségi- mádásban, akkor mindent el fog mondani, ami ránk tartozik. Amit már tudunk: A közösség a fájdalom és a gyógyulás helye. Jézus gyengeségünkön keresztül is meg tudja mutatni erejét és képes így is hirdetni általunk az Örömhírt a szegényeknek, a szabadulást a foglyoknak és a vigasztalást a szomorkodóknak. Varga László SZENTSÉGI FELKÉSZÍTÉS ÉS KERESZTÉNY KÖZÖSSÉG A szentségi felkészítés úgy és akkor tesz a keresztény közösség élő tagjává, ha a szentség felvétel valóba találkozás lesz Istennel. Figyeljünk Szent Pálra:....térdet hajtok Urunk Jézus Krisztus Atyja előtt, akitől minden közösség származik mennyben és a földön.” És egy másik helyen: „Hűséges az Isten: Ő hívott meg Fiának, Jézus Krisztusnak Közösségébe” (Ef 3,14—15; 1Kor 1,9). Újra meg kell tanulnunk egy csodálatos fogalmat az ősegyháztól, és annak gyakorlását: misztagógia — annyit jelent, mint kézenfogva bevezetni a misztériumba. I. Az első tényező ehhez — Isten létén és mindig áradó szeretetén túl — a pap szentsége. Életszentsége, vagyis közössége Istennel. „A mi közösségünk egy Közösség az Atyával és Fiúval, Jézus Krisztussal” (1Jn 1,3). — És a Szentlélekkel? A Szentlélekkel nincs, mert Ő maga a közösség. Ő nem csinálja a közösséget, — Ő maga az. ,Aki sze- retetben él, Istenben él, és Isten őbenne.” Szeretet, közösség, Szentlélek: különböző szavak, azonos tartatom. 169
