Teológia - Hittudományi Folyóirat 23. (1989)
1989 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Giczy György: Érdek, érték, éthosz. A korporatizmusról az egyház és a társadalom viszonyában
veszedelme, hogy mindent a gazdasági életre akarnak visszavezetni, illetve mindent a gazdasági élettől tesznek függővé. Viszont a gazdasági élet függvényében vizsgált társadalmi beleegyezés etikai szempontból értékelhetetlen. Azt sugallja, mintha meggyőződésünknek és meggyőzetésünknek egyetlen fokmérője lenne: a jóllakottság. G. Balandier még annak a meggyőződésének adhatott hangot, hogy „a hatalom természetéhez tartozik, hallgatólagos vagy kinyilvánított formában, egy valódi politikai vallás támogatása.” Luc de Heusch nevéhez fűződik a briliáns paradoxon: „A politikai tudomány az összehasonlító vallástörténethez vezet.”32 De vajon mihez vezet a gazdaságpolitika? Ha nem akarunk újra esőcsinálással foglalkozni, akkor el kell utasítanunk a korporatizmus lehetőségét is. Őszinte társadalomkritikával túl kell szárnyalnunk az érdeket. A legnehezebb fölülmúlhatót, a magunk érdekét is. Amíg erre képtelennek mutatkozunk, érvényben marad a figyelmeztetés: „A hétköznapok hatalma létrehoz, avagy létrehozhat egy látszólagos eszmei-politikai és morális szilenciumot, ami nem veszélytelen. Semmit se könnyebb ugyanis megszokni, mint a kompromisszumos megoldásokat, s ha ez egyszer bekövetkezett, akkor messze a létjogosultság határain túl is uralkodóvá válhat. A hétköznapokban úgy tűnik, hogy a lehetséges vereség vagy visszalépés nem sorsdöntő és nem helyrehozhatatlan. Avagy az életnek ezeknek a ,kis’ pillanataiban egyáltalán nem is tudatosul, hogy mi forog kockán.”33 Irodalom 1. Id. Konfliktus, rend, szabadság. Interjú Pozsgay Imrével, Világosság, 1987. 3. 141. o. - 2. Pataki Ferenc: Egyén és közösség a mai magyar társadalomban, Társadalmi Szemle, 1987. 3. 14. 0.-3. Alfred Glässer: Kirche kontra Gesellschaft? Beiträge zur Theologie und Soziologie der Kirche, Verlag Butzon-Bercker, Eichstätt, 1976. 294. o. - 4. Bruszt László: Érdekszervezetek a politikai rendszerben, Korporatizmus elméletek, Medvetánc, Az ELTE KISZ-bizottság Társadalomelméleti folyóirata, 1983/4-1984/1. 86. o. -5. vö. Ph. Schmitten Interessenvermittlung und Regierbarkeit, in: im. 89. o. - 6. Hegel: Theologische Jugendschriften, 381-382. o., in: Herbert Marcuse: Ész és forradalom, (Hegel és a társadalomelmélet keletkezése). Társadalomtudományi Könyvtár, Gondolat, Bp. 1982. 49. o. - 7. Karl Rahner: Freiheit und Manipulation in Gesellschaft und Kirche, Herderbücherei, Freiburg 1977. 87-88. o. - 8. vö. im. 74. o. - 9. vö. im. 83. o. -10. Id. im. 85. o. - 11. vö. im. 86. 0.-12. vö. im. 90. o. sköv. -13. Id. H. Marcuse: im. 74. o.-14. im. 77. o. - 15. vö. Számét Lajos: Az államigazgatás felelősségi rendszere, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. 1986. 9-10. 0.- 16. Pataki Ferenc: im. 16. o. - 17. Pozsgay Imre: A politikai intézményekés a társadalmi fejlődés, Társadalmi Szemle, 1987.3.39. 0.-18. im. 40.0.-19. Id. Görög Tibor - S. Horváth Jenő: Meditációk a szocializmus politikai intézményrendszerérői, Világosság, 1986. 2. 87. o. - 20. im. 89. o. - 21. im. 88. o. - 22. im. 89. o. — 23. Pozsgay Imre: Nemzeti egység, közmegegyezés, demokrácia. Társadalmi Szemle, 1985. 10. 8. o. - 24. Papp Zsolt: A „jóléti állam” problémái - szociológiai nézőpontból, Medvetánc, 1983/4-1984/1.144. o. sköv. - 25. Hankiss Elemér: Diagnózisok, Magvető, Bp. 1982. 98. o. - 26. Max Scheler: A formalizmus az etikában és a materiális értéketika, Gondolat, Bp. 1979.288-289.0.-27. im.294. o. - 28. Bruszt László: im. 103. o. - 29. Ancsel Éva: Az ember autonómiája és felelőssége, Társadalmi Szemle, 1986.12. 75. o. -30. im. 74.0.-31. Kirche kontra Gesellschaft? 197.0.-32. in: im. 298. o. - 33. Ancsel Éva: A szabadság dilemmái, Három tanulmány, Kossuth, Bp. 1983. 79-80. o. 94
