Teológia - Hittudományi Folyóirat 23. (1989)
1989 / 1. szám - KÖRKÉP - Mészáros István: Katolikus iskoláink nevelőmunkája 1920-1948 között
nem, a keresztény pedagógia „lehetségesség-pedagógia", de természetesen nem simán, nem tudatos tevékenység és küzdelem nélkül megy végbe. És ezen az úton, a kitűzött, s értelemmel-szíwel vállalt eszmény megvalósításának alapvető, meghatározó, mindent átjáró közege: a szeretet. A korszerű katolikus pedagógia - akárcsak a múltban és a jövőben - mindig szeretet-pedagógia. A teljesség pedagógiája. Az 1910-es évek elején indult meg hazánkban a cserkészmozgalom. A magyar cserkészet azonban nem lett testnevelési vagy természetjáró szervezet, netán katonai előképző, hanem a kamaszfiúk értékes tartalmú személyiségformáló, őket minél teljesebb emberré, minél jobb magyarrá alakítani kívánó, határozott pedagógiai célú mozgalmává vált. Ez Sík Sándorérdeme. Sík Sándor magyar cserkészpedagógiája a hazai cserkészet virágkorában, 1920- 1938 között, a Magyar Cserkészszövetség által hivatalosnak elfogadott és széles körben terjesztett nevelési koncepciója volt. De mivel a magyar cserkészmozgalom törzsét tulajdonképpen a katolikus középiskolákban tevékenykedő cserkészcsapatok alkották, s ez a pedagógia erőteljesen hatott a hazai katolikus nevelés tágabb köreire is, ezért Sík Sándor magyar cserkészpedagógiáját a két világháború közötti időszak magyar katolikus pedagógiája szerves részének tekinthetjük 2 Sík Sándor cserkészpedagógiájára - jól érzékelhetően - hatott Prohászka Ottokár pedagógiai felfogása, éppen úgy, mint Foerster. Mindhárman az etikai vo- luntarizmus hívei: az emberi természet alapos ismeretében végzett akaratnevelés a célravezető. Mégpedig - szemben az ekkoriban egyre szélesebb körben népszerűsített laikus erkölcstannal - a keresztény etika alapján, mivel csakis ez képes az ember akaratát inspirálni. Az akaratnevelés legjobb módszere az ember cselekvő és gátló energiáinak edzése, valamint a nagy ideálok kultusza. A moralizá- lás semmit sem ér; arra kell törekedni, hogy a tanulók az erkölcsi értékeket mindennapi életük során tetteikben minél gyakrabban élményszerűen átéljék. E nyilvánvalóan bergsoni hatásba Dewey cselekvés-pedagógiája is belejátszott: az ilyen - cselekvésekben megnyilvánuló - erkölcsi élményekre kiváló lehetőséget adhat az ifjúkori önkormányzat. S ebben a hatásrendszerben érvényesült a cserkészet alapítója, Baden Powell alapgondolata: életszerűen, játékosan, számukra érdekesen kell megszervezni a fiúk életét, nehogy a polgári életforma, a városi fejlődés ártalmai, az iskolai monotónia elgyengítse őket, s ennek következtében mind testi, mind erkölcsi erőfeszítésekre alkalmatlanná váljanak. Ezeket a jelentős új pedagógiai gondolatokat szintetizálta Sík Sándor. Már 1915 decemberében kifejtette: a cserkésznevelés legfőbb célja a jellemes személyiség kialakítása. Ehhez kínál a cserkészet életszerú-gyermekszerű közeget. S ami e pedagógiai hatást tovább fokozza: a cserkészélet különféle megnyilvánulásainak megélésén keresztül lehetőséget, illetőleg motivációt, ösztönzést kap mindegyik fiú, hogy saját maga, saját tudatos munkájával alakítsa-formálja ki magában az ideálként kitűzött jellemes személyiséget. S ebbe - a tudatos önnevelés útján kialakított jellemes személyiség formálásának folyamatába - illeszkedik két, sajátos magyar pedagógiai vonatkozás. Az erős hazai társadalmi ellentétek tompítása érhető el azáltal, hogy a legkülönbözőbb társadalmi rétegekből származó fiúk kerülnek egymás mellé a mindennapi cserkészéletben, s mindegyikük szoros kapcsolatba kerül a fizikai munkával is. Ezért a szociális nevelés „egyik legszerencsésebb iskolája” a cserkészet. A másik specifikus magyar nevelési sajátosságot ebben látja szerzőnk: a cserkészet értékes hazafias nevelést ad. Az erkölcstelenné, lezüllötté, erőtlenné vált régi magyar társadalom helyébe a tiszta gondolkodású, tiszta életű fiatalok teremtenek majd új világot itt e hazában - hangoztatta Sík Sándor már 1915 decemberében. A 20-as, 30-as évek ideológiai zűrzavarában azután a szomszéd-népekkel kapcsolatos újszerű, kívánatos viszony szükségességét szögezte le: „Tisztában vagyunk vele, hogy a történelem vissza nem fordul. A régi keretek mindenestül a régi módon vissza nem térnek." Nem tudjuk, hogyan fog alakulni a jövő, de az kétségtelen, hogy „Közép-Eu- rópa népei miránk, mi pedig őreájuk vagyunk utalva”. Ezért minél jobban meg kell 27
