Teológia - Hittudományi Folyóirat 23. (1989)

1989 / 1. szám - A TEOLÓGIA BESZÉLGETÉSE BLANCKENSTEIN MIKLÓSSAL, AZ ESZTERGOMI FŐEGYHÁZMEGYE IFJÚSÁGI MODERÁTORÁVAL - Széll Margit (feljegy.): Az ifjúság szolgálatában

A TEOLÓGIA BESZÉLGETÉSE Blanckenstein Miklóssal, az esztergomi főegyházmegye ifjúsági moderátorával AZ IFJÚSÁG SZOLGÁLATÁBAN ön az egyik keresett ifjúsági lelkipásztor. Megkérdezném, milyen alapelvek szerint alakult ki ez a munkaterülete.- Négyéves koromtól kezdve a Budavári Mátyás-templom plébániáján már Liska Zoltán atya, egyházmegyénk jól ismert ifjúsági pásztora foglalkozott velem. A legnehe­zebb időkben is vitt minket, kisgyerekeket, iskolásokat a saját kis börzsönyi bungaló­jába és a cserkészvilág szellemében nevelt. Kölcsönkönyvtárat tartott fenn. 2-3 hetente mentünk hozzá személyes lelki beszámolóra. Klasszikus lelkivezető volt. Azután a Regnum Marianum nyitott meg előttem egy új világot. Az addig spontán, egy főhöz fűződő lelkivezetői kapcsolat mellé, már egy ifjúsági közösség is tartozott. Nyilván meghatározó volt életemre a piarista gimnázium, főleg szellemi gondolko­dásvilágát tekintve. Családom is a papi hivatás felé segített. Lelkivezetőm akkoriban P. Kollár Ferenc jezsuita atya volt, halála után - és ez már kispap éveimre esik - a Várba került munkáspap, a kármelita Honor atya vette át vezetésemet. A mai papi identitásom és működésem szempontjából ezek a szálak voltak a legfontosabbak. Én korábban nem készültem papnak, a döntést környezetem meglepetésére villámgyorsan hoztam meg az érettségi szünetben. A „Regnum Marianum” eszméjét, valamint ennek a papi közösségnek ifjúsági munkáját ismertesse.- Az idősebb papi és világi generáció előtt a Regnum Marianum eléggé ismert. Itt azonban nem az általános Regnum Marianum = Mária Országa eszméjéről van szó, hanem arról a viszonylag szűk létszámú papi csoportról, amelynek a lényege, hogy a hitoktatók egyházmegyei engedéllyel együtt laknak. Délelőtt gimnáziumi hittanárok voltak, délutánonként pedig a házuk: a fiúk háza lett. 1904-1906 között indult a Prohászka Ottokár püspök szellemiségét, lelkiségét tükröző közösség. Lapjuk, a Zászlónk nemcsak belső ügyeket közölt, hanem az egész országra meghatározó katolikus fiúnevelés lelkületét jelentette. - A két világháború között a Regnum már lányokkal is foglalkozott, sőt a Damjanich-utca környékén egyházközség is szervező­dött, melynek első plébánosa Shvoy Lajos, a későbbi székesfehérvári püspök volt, korábban maga is regnumi atya volt. -1949-50 táján a regnumi atyáknak villámgyor­san plébániai, kápláni beosztásba kellett kerülniük és ott folytathatták sajátos lelkipász­tori munkájukat. Az ötvenes évek végén kezdődtek a súlyosabb megpróbáltatások. A lelkigyakorlatok, nyári táborok, a mai értelemben vett bázisközösségi munkák ennek ellenére továbbra is folytak. A Regnum Marianum eszmeiségét, nevelési koncepcióját három szempontban rögzíthetem:- Az első, hogy öntudatos, hitvalló katolikus embert neveljünk.- A második az, hogy a nevelés folyamán megteremtsük a természetes, egészséges életviszonyokat. A „Regnum-pedagógiának” a lényege: napfény, víz, levegő, nevetés stb. 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom